film
2012. 05. 25.
Sindó Kaneto 100 - Megjelent és már letölthető a Filmszem legújabb száma
Megjelent a Filmszem legújabb száma, mely Sindó Kaneto 100 éves születésnapja alkalmából tiszteleg a rendező előtt. A lapszámban a prae.hu állandó szerzője és egyben tokiói tudósítója, Mátrai Titanilla egy elemző esszével, egy Sindó fiával késztett interjúval és egy teljes filmográfiával szerepel, továbbá Farkas György interjúfordítását, illetve az utolsó filmet és a Sindó-filmek kiadásának helyzetét vizsgáló írásait olvashatjuk. Mátrai Titanillát kértük, hogy foglalja össze, mi foglalkoztatta őt a 100. születésnap kapcsán, csináljon kedvet a szövegek, a lapszám olvasásához.
Mátrai Titanilla a saját írásait így foglalta össze nekünk:
Sindó Kaneto Rasómonja
- "Ebben az esszében Sindó Kaneto Fekete macskák a bozótmélyben (1968, Jabu no naka no kuroneko) című filmjéről írok, és a film irodalmi és színházi (meg egy kicsit a filmes) hátterét elemzem. Végigvezetem, hogy az 1000 éves legenda hogy jelent meg a különböző irodalmi és színházi alkotásokban, illetve Sindó milyen színházi (főleg klasszikus japán színházi) elemeket vegyít a filmbe. A cím onnan származik, hogy az alaptörténet valójában a Rasómon legenda - és ennek a történetnek semmi köze Kuroszava filmjéhez."
Idézet a szövegből:
"A Rasómonról a legtöbbeknek minden bizonnyal Kuroszava Akira 1950-ben készült világhírű filmje (japánul és angolul egyaránt Rasómon / Rashomon, magyarul A vihar kapujában címmel játsszák) jut eszébe, azonban Kuroszava filmjének, és a film alapjául szolgáló Akutagava Rjúnoszuke novellának vajmi kevés köze van a Rasómon-mondakörhöz. Sindó Kaneto csaknem két évtizeddel később készítette el a Fekete macskák a bozótmélyben (Jabu no naka no kuroneko, 1968) című filmjét, mellyel nemcsak Kuroszavára, de a japán klasszikus irodalomra, a tradicionális színházi formákra és évszázadokon át tartó társadalmi problémákra hivatkozik. (p. 5)"
Interjú Sindó Dzsiróval (2012)
- "Igazából Sindó Kanetóval szerettem volna interjút készíteni, de sajnos ő már nem fogad senkit. Úgyhogy a fiával beszélgettem. FőlegSindó Kanetóról kérdeztem, a legújabb filmjéről (Levelezőlap, Icsimai no hagaki, 1999), illetve a filmvállalat további sorsáról. A film témájával kapcsolatban a háborúról, az atombombáról és a túlélésről, Hirosimáról, a rendező szülővárosáról, és a 100 éves születésnapjához kötődő programokoról."
Idézet a szövegből:
"Sindó azonban a filmjeiben általában japán alapanyagot használt, és ezekben a gyengeséget, az elesettséget mutatta be. A filmjeiben alig vannak hősök, inkább csak egyszerű, hétköznapi emberek. Ha úgy vesszük, a világ nagy része kisemberekből áll, úgyhogy ez a tényező nyilván egy összekötő kapocs, ami segít a megértésben mindenfelé. (p. 43)"
Sindó Kaneto filmográfia
A jelentősége az összeállításnak, hogy előszőr jelent meg Sindó teljes filmográfiája magyarul. Feltűntettem a címekjet japánul és angolul is, a magyar címek jelentős részét újonan fordítottam, mert Magyarországon eddig nem léteztek.
Titanilla a Farkas György tollából megjelent írásokat ajánlja a lapszámból az olvasók figyelmébe:
- Interjú Sindó Kanetóval (egy 1988-as interjú fordítása): átfogó interjú Sindó Kenatóval az életéről, filmjeiről és a korabeli japán filmgyártásról
- Életbölcsesség Képeslapra írva - Sindó életműve az utolsó film tükrében (gondolatok a legújabb filmjéről, a Levelezőlapról): Farkas György gondolatai Sindó legújabb filmjéről és a film kapcsán sok másról.
- Új klasszikusok - Sindó Kaneto legújabban megjelentetett filmjeiről: A közelmúltban három eddig beszerezhetetlen filmet adott ki a Kings Records, ezeket mutatja be Farkas György.
- Diszkográfia Sindó filmjeinek kiadásából: hasznos információ azoknak, akik szeretnék beszerezni Sindó filmjeit. Sajnálatos azonban, hogy a filmek egy jelentős részét eddig nem adták ki.
A teljes Sindó Kaneto 100 lapszám itt elérhető:
http://issuu.com/filmszem/docs/filmszem_ii._vf_1.sz_m
Az aktuális Filmszem-számról bővebben itt olvashat:
http://filmszem.net/aktualis/
Sindó Kaneto Rasómonja
- "Ebben az esszében Sindó Kaneto Fekete macskák a bozótmélyben (1968, Jabu no naka no kuroneko) című filmjéről írok, és a film irodalmi és színházi (meg egy kicsit a filmes) hátterét elemzem. Végigvezetem, hogy az 1000 éves legenda hogy jelent meg a különböző irodalmi és színházi alkotásokban, illetve Sindó milyen színházi (főleg klasszikus japán színházi) elemeket vegyít a filmbe. A cím onnan származik, hogy az alaptörténet valójában a Rasómon legenda - és ennek a történetnek semmi köze Kuroszava filmjéhez."
Idézet a szövegből:
"A Rasómonról a legtöbbeknek minden bizonnyal Kuroszava Akira 1950-ben készült világhírű filmje (japánul és angolul egyaránt Rasómon / Rashomon, magyarul A vihar kapujában címmel játsszák) jut eszébe, azonban Kuroszava filmjének, és a film alapjául szolgáló Akutagava Rjúnoszuke novellának vajmi kevés köze van a Rasómon-mondakörhöz. Sindó Kaneto csaknem két évtizeddel később készítette el a Fekete macskák a bozótmélyben (Jabu no naka no kuroneko, 1968) című filmjét, mellyel nemcsak Kuroszavára, de a japán klasszikus irodalomra, a tradicionális színházi formákra és évszázadokon át tartó társadalmi problémákra hivatkozik. (p. 5)"
Interjú Sindó Dzsiróval (2012)
- "Igazából Sindó Kanetóval szerettem volna interjút készíteni, de sajnos ő már nem fogad senkit. Úgyhogy a fiával beszélgettem. FőlegSindó Kanetóról kérdeztem, a legújabb filmjéről (Levelezőlap, Icsimai no hagaki, 1999), illetve a filmvállalat további sorsáról. A film témájával kapcsolatban a háborúról, az atombombáról és a túlélésről, Hirosimáról, a rendező szülővárosáról, és a 100 éves születésnapjához kötődő programokoról."
Idézet a szövegből:
"Sindó azonban a filmjeiben általában japán alapanyagot használt, és ezekben a gyengeséget, az elesettséget mutatta be. A filmjeiben alig vannak hősök, inkább csak egyszerű, hétköznapi emberek. Ha úgy vesszük, a világ nagy része kisemberekből áll, úgyhogy ez a tényező nyilván egy összekötő kapocs, ami segít a megértésben mindenfelé. (p. 43)"
Sindó Kaneto filmográfia
A jelentősége az összeállításnak, hogy előszőr jelent meg Sindó teljes filmográfiája magyarul. Feltűntettem a címekjet japánul és angolul is, a magyar címek jelentős részét újonan fordítottam, mert Magyarországon eddig nem léteztek.
Titanilla a Farkas György tollából megjelent írásokat ajánlja a lapszámból az olvasók figyelmébe:
- Interjú Sindó Kanetóval (egy 1988-as interjú fordítása): átfogó interjú Sindó Kenatóval az életéről, filmjeiről és a korabeli japán filmgyártásról
- Életbölcsesség Képeslapra írva - Sindó életműve az utolsó film tükrében (gondolatok a legújabb filmjéről, a Levelezőlapról): Farkas György gondolatai Sindó legújabb filmjéről és a film kapcsán sok másról.
- Új klasszikusok - Sindó Kaneto legújabban megjelentetett filmjeiről: A közelmúltban három eddig beszerezhetetlen filmet adott ki a Kings Records, ezeket mutatja be Farkas György.
- Diszkográfia Sindó filmjeinek kiadásából: hasznos információ azoknak, akik szeretnék beszerezni Sindó filmjeit. Sajnálatos azonban, hogy a filmek egy jelentős részét eddig nem adták ki.
A teljes Sindó Kaneto 100 lapszám itt elérhető:
http://issuu.com/filmszem/docs/filmszem_ii._vf_1.sz_m
Az aktuális Filmszem-számról bővebben itt olvashat:
http://filmszem.net/aktualis/
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Havas Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című kötetének bemutatójáról