zene
2012. 05. 19.
A médián kívül is van élet a francia zenében
A média érdeklődése nélkülözhetetlen követelménynek tűnik ahhoz, hogy manapság egy fiatal művész sikeres legyen, sokan viszont úgy lettek nemzetközileg is ismertek, hogy nem csupán a tévék és rádiók nem favorizálták őket, de ők maguk sem szorgalmazták különösebben a megjelenést az elektronikus felületeken.
A párizsi Le Figaro csokorba gyűjtötte azokat a ma már jórészt nemzetközi hírességnek számító francia énekeseket, akik szinte a média "ellenében" váltak sztárokká, sőt akár médiasztárokká is.
Hubert-Félix Thiéfaine például közéjük tartozik, bár nem járta végig a szokásos állomásokat, mielőtt elnyerte volna a legtekintélyesebb francia zenei trófeát, a Victoire de la Musique nevezetű, a Grammy-díjhoz hasonló elismerést. Noha ritkán tűnik fel a képernyőn, Thiéfaine már évtizedek óta a francia zene megkerülhetetlen szereplője.
Nem tipikus Gérard Manset pályája sem. Húszegynéhány lemeze jelent már meg, de kerüli a kamerát, sőt a nyilvános fellépéseket is. Manset különben nemcsak zenész, hanem festő és fényképész is: ha őt magát nem is nagyon látni, műveit annál inkább.
Az Europe-1 rádió zenei kritikusa, Thierry Lecamp a rejtőző művészek közé sorolja a Tryo együttes tagjait is, akik nem voltak hajlandók részt venni a promóciós adásokon: beérték a szájról szájra terjedő elismeréssel és hangversenyeik helyszíni sikerével. Miután dalaik nem egyszer a média torzulásai-torzításai ellen tiltakoznak, egy népszerűsítő adásban való részvétel ellenkezett volna elveikkel.
A ma már a legnépszerűbb világsztárok közé tartozó angol énekesnő, Adele kezdetben kifejezetten kerülte a reklámfellépéseket, első albuma, a "19" megjelenésekor a minimálisra szorította az ilyen adásokat. Ám francia reklámkörút nélkül is 40 ezer CD-t adott el a gallok földjén. Mára viszont a francia rádiók egyik kedvence és részt vesz a Canal+ televízió Grand Journal című műsorában.
Thiéfaine-hoz hasonlóan a francia rock olyan csillagainak koncertjei, mint Dominique A, hiába aratnak rendre közönségsikert: a tévék nem kapkodnak utánuk. Az adók menedzserei szerint "túl bonyolultak" vagy éppen túl sziruposak, ezért nem érdeklődnek eléggé a nézők, a hallgatók. A veterán rocker, Dick Rivers ma is megtölti a termeket, de a nagy showműsorokban ritkán tűnik fel.
A Le Figaro összefoglalója szerint a zenében van élet a tévén kívül is - legfeljebb egy kissé nehezebb kivívni az elismertséget.
Hubert-Félix Thiéfaine például közéjük tartozik, bár nem járta végig a szokásos állomásokat, mielőtt elnyerte volna a legtekintélyesebb francia zenei trófeát, a Victoire de la Musique nevezetű, a Grammy-díjhoz hasonló elismerést. Noha ritkán tűnik fel a képernyőn, Thiéfaine már évtizedek óta a francia zene megkerülhetetlen szereplője.
Nem tipikus Gérard Manset pályája sem. Húszegynéhány lemeze jelent már meg, de kerüli a kamerát, sőt a nyilvános fellépéseket is. Manset különben nemcsak zenész, hanem festő és fényképész is: ha őt magát nem is nagyon látni, műveit annál inkább.
Az Europe-1 rádió zenei kritikusa, Thierry Lecamp a rejtőző művészek közé sorolja a Tryo együttes tagjait is, akik nem voltak hajlandók részt venni a promóciós adásokon: beérték a szájról szájra terjedő elismeréssel és hangversenyeik helyszíni sikerével. Miután dalaik nem egyszer a média torzulásai-torzításai ellen tiltakoznak, egy népszerűsítő adásban való részvétel ellenkezett volna elveikkel.
A ma már a legnépszerűbb világsztárok közé tartozó angol énekesnő, Adele kezdetben kifejezetten kerülte a reklámfellépéseket, első albuma, a "19" megjelenésekor a minimálisra szorította az ilyen adásokat. Ám francia reklámkörút nélkül is 40 ezer CD-t adott el a gallok földjén. Mára viszont a francia rádiók egyik kedvence és részt vesz a Canal+ televízió Grand Journal című műsorában.
Thiéfaine-hoz hasonlóan a francia rock olyan csillagainak koncertjei, mint Dominique A, hiába aratnak rendre közönségsikert: a tévék nem kapkodnak utánuk. Az adók menedzserei szerint "túl bonyolultak" vagy éppen túl sziruposak, ezért nem érdeklődnek eléggé a nézők, a hallgatók. A veterán rocker, Dick Rivers ma is megtölti a termeket, de a nagy showműsorokban ritkán tűnik fel.
A Le Figaro összefoglalója szerint a zenében van élet a tévén kívül is - legfeljebb egy kissé nehezebb kivívni az elismertséget.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Bemutatták Elena Poniatowska: Leonora – Leonora Carrington regényes élete című művét