Kollár Erzsébet, a magyar kultúrkör elnöke elmondta az MTI-nek, hogy a jubileum alkalmából pénteken megkoszorúzzák Andrássy Gyula grófnak (1823-1890), a Magyar Királyság miniszterelnökének, majd az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminiszterének emléktábláját a Fiume közeli Voloskóban, a Crnikovica-villa falán. Andrássy, miután visszavonult a politikától, szívesen tartózkodott a villában és ott is hunyt el.

Ezt tanúsítja a 2003-ban az opatijai anyakönyvi hivataltól megkapott, latinul kitöltött halotti anyakönyvi kivonat, amely szerint Andrássy Gyula gróf 67 éves korában, 1890. február 18-án halt meg. A dokumentumot a Baross kör egyik alapítója, Ágoston Gergely kutatta föl a hivatalban.

Vasárnap kora délután dokumentum kiállítás nyílik Andrássy Gyula életéről, munkásságáról az opatijai (Abbázia) Sporer Galériában. Az anyagot a Magyar Nemzeti Múzeum állította össze.

Az évfordulón, szombaton megkoszorúzzák a kultúrkör névadójának, Baross Gábornak (1848-1892) az emléktábláját Rijekában.

A dualizmus korának kiemelkedő közlekedéspolitikusa építtette ki a Károlyváros (Karlovac)-Fiume vasútvonalat és a fiumei kikötőt, amely a mai napig az ő nevét viseli. A Transadria szállítmányozási cég konferenciatermében cigányzenés magyar nótaesttel és bállal ünnepelnek a Hegyvidék-Tengermellék megye (Goransko-Primorje) magyarjai - összegezte a programot a kör elnöke.

A Baross Magyar Kultúrkör történetéről Kollár Erzsébet elmondta, hogy 2002. május 3-án alakult egyesületté a kikötőváros és környéke településein élő magyarság, legtöbbjük a Vajdaságból érkezett, de sokan jöttek Magyarországról mint házastársak.

Most mintegy 80 tagjuk van, 50 és 80 év közöttiek, de otthon a gyermekeikkel unokáikkal magyarul beszélnek, verselnek, énekelnek, magyar meséket mondanak. Megalakulásukkor első rendezvényük magyar nyelvű mise volt a város fölötti Trsat várában, a Nagyboldogasszony templomban. A misét Ulrich Ágoston csepeli plébános tartotta.

A magyar nemzeti és egyházi ünnepeken mindig összejönnek, augusztus 20-án mindig van magyar nyelvű mise vagy a Trsaton vagy Lovranban, a Szent György templomban. Minden év májusában a kulturkör névadója, Baross Gábor halálának évfordulója (május 9.) körül megtartják a Baross napokat, tavaly például összekötötték a Liszt-évvel, a fiumei kormányzói palotában hangversenyt rendeztek a nagy magyar zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából.

Hajtun Zsuzsa és Szűcs Lajos, a csepeli zeneiskola művésztanárai játszottak és felléptek az egyesület "művészpalántái" is - jegyezte meg.

Évente két-három kiállítást is rendeznek, tavaly tagtársuknak, Beleznay Marietta festőművésznek, az olajfák festőjének volt tárlata Opatijában. A kultúrkör adta ki tavaly Cossetto Szűcs Bea Magyar szerelem című verseskötetét. Bemutatták Horváth Lajos hajóskapitány Fiume és a magyar tengerészet című könyvét és a hajózással kapcsolatos gyűjteményét a Rijekai Levéltárban.

Mindezeken túl Ágoston Gergely vezetésével fölkutatják a Kvarner-öböl üdülőhelyein időzött magyar hírességek nyomát és kijárják a hatóságoknál, hogy magyar és horvát nyelvű tábla örökíthesse meg nevüket. Lovranban például a Villa Flora kerítésoszlopán hirdeti emléktábla, hogy ott élt haláláig Feszty Árpád (1856-1914) magyar festőművész, A magyarok bejövetele című körkép alkotója.

Kapott táblát Fiuméban Baross Gábor mérnök, Fuzinéban, a hegyek között Lehoczky Tivadar (1830-1915) történész, régész, néprajzkutató, Abbáziában Markusovszky Lajos (1815-1893) orvos, a közegészségügy megújítója, aki a Hotel Bellevue-ben halt meg.

Szegő Kálmán (1863-1933) orvost az abbáziai gyógyturizmus megalapítójának tartják és a Belvedere szálló egyik épületében működött gyermekszanatóriuma, ott van a emléktáblája is.

Ugyancsak Abbáziában, a Villa Jeanette oldalán örökíti meg tábla Móra Ferenc (1879-1934) író nevét, és azt, hogy ott készült az Ének a búzamezőkről című regénye - foglalta össze az elmúlt tíz évet az egyesület elnöke.