art&design
2012. 05. 16.
A hazai morfingyártás megalapítójára emlékeznek
Kiállítással, ünnepi megemlékezéssekkel, tudományos témanapokkal és előadásokkal várja a kémia iránt érdeklődő közönséget Tiszavasvári, amely szülöttjére, Kabay Jánosra, a hazai morfingyártás megalapítójára, a "fájdalomcsillapítás atyjára" emlékezik ezen a héten.
A Kabay János-emlékhetet idén harmadik alkalommal, május 14. és 19. között rendezi meg a megyei Természettudományi Múzeum és a település Vasvári Pál Múzeuma - tájékoztatta Balogh Tamás, a múzeum sajtóreferense az MTI-t.
A programsorozat hétfőn az iskolások és az óvodások számára szervezett témanapokkal vette kezdetét: a központi ünnepséget csütörtökön rendezik a városháza dísztermében, ezt követően pedig megemlékezést és koszorúzást tartanak a gyógyszerész Báthory utcai szülőházánál.
Az "alkaloidák kutatójának" is hívott Kabay János (1896-1936) a Tiszavasvári elődtelepülésének tekintett Büdszentmihályon született. Az 1924-ben gyógyszerészdiplomát szerzett kutató szinte egész életében a mákkal és a morfinnal kísérletezett, azt vizsgálva, hogy miképpen lehet kivonni a növényből a lehető leggazdaságosabban a hatóanyagokat. Szabadalmaztatott módszereit, technológiáját azóta világszerte használják.
Kabay forradalminak számító kutatásaival bebizonyította, hogy a morfingyártáshoz nincs feltétlenül szükség ópiumra, mint kiindulási nyersanyagra: az 1925-ben bejelentett első szabadalma szerint a morfint a zöld máknövény présleveléből is el lehet különíteni.
Felesége, Kelp Ilona vegyészdoktor segítségével később kidolgozta azt az eljárást, amely megoldotta a morfin kivonását a kicsépelt, többnyire mezőgazdasági hulladékként kezelt mákszalmából. Ez a "száraz eljárás" forradalmasította a morfingyártást: a gyógyszerész módszerét tíz országban szabadalmaztatták.
Kabay János a mákszalma hasznosítására kisüzemet létesített Büdszentmihályon, ez lett az alapja a későbbi Alkaloida Vegyészeti Gyárnak, amelyet 1927-ben alapított. A mai is működő tiszavasvári üzem az elmúlt század évtizedei alatt a világ legnagyobb morfin- és kodein előállító vállalatai közé fejlődött, és a világ számos országába exportálta termékét.
A Kabay-emlékhét a megemlékezések mellett számos programot kínál a különböző korosztályok számára: a Vasvári Pál Múzeumban csütörtökön nyílik meg a Kelp Ilona életét bemutató emlékkiállítás, s ezen a napon tart előadást Kémikusok - MKE - Kihívások címmel Kovács Attila vegyészmérnök, a Magyar Kémikusok Egyesületének főtitkára is.
A Vasvári Pál Múzeum és Baráti Köre az emlékhét apropóján csütörtökön gyógyszerésztörténeti versenyt szervez iskolások részére: megmérettetésen kétfős csapatok oldják majd meg azokat összetett feladatokat, melyek az egykori Szabolcs vármegye gyógyszertárainak történetét, érdekességeit, Magyarország nagy gyógyszergyárainak történeti alakulását ölelik fel.
Pénteken a feltaláló által alapított Alkaloida gyár előtt tartanak ünnepi megemlékezést, délután két órakor pedig kezdetét veszi az a kerékpártúra, amelynek keretében a résztvevők a feltaláló életének fontos helyszíneit keresik fel.
A programsorozat hétfőn az iskolások és az óvodások számára szervezett témanapokkal vette kezdetét: a központi ünnepséget csütörtökön rendezik a városháza dísztermében, ezt követően pedig megemlékezést és koszorúzást tartanak a gyógyszerész Báthory utcai szülőházánál.
Az "alkaloidák kutatójának" is hívott Kabay János (1896-1936) a Tiszavasvári elődtelepülésének tekintett Büdszentmihályon született. Az 1924-ben gyógyszerészdiplomát szerzett kutató szinte egész életében a mákkal és a morfinnal kísérletezett, azt vizsgálva, hogy miképpen lehet kivonni a növényből a lehető leggazdaságosabban a hatóanyagokat. Szabadalmaztatott módszereit, technológiáját azóta világszerte használják.
Kabay forradalminak számító kutatásaival bebizonyította, hogy a morfingyártáshoz nincs feltétlenül szükség ópiumra, mint kiindulási nyersanyagra: az 1925-ben bejelentett első szabadalma szerint a morfint a zöld máknövény présleveléből is el lehet különíteni.
Felesége, Kelp Ilona vegyészdoktor segítségével később kidolgozta azt az eljárást, amely megoldotta a morfin kivonását a kicsépelt, többnyire mezőgazdasági hulladékként kezelt mákszalmából. Ez a "száraz eljárás" forradalmasította a morfingyártást: a gyógyszerész módszerét tíz országban szabadalmaztatták.
Kabay János a mákszalma hasznosítására kisüzemet létesített Büdszentmihályon, ez lett az alapja a későbbi Alkaloida Vegyészeti Gyárnak, amelyet 1927-ben alapított. A mai is működő tiszavasvári üzem az elmúlt század évtizedei alatt a világ legnagyobb morfin- és kodein előállító vállalatai közé fejlődött, és a világ számos országába exportálta termékét.
A Kabay-emlékhét a megemlékezések mellett számos programot kínál a különböző korosztályok számára: a Vasvári Pál Múzeumban csütörtökön nyílik meg a Kelp Ilona életét bemutató emlékkiállítás, s ezen a napon tart előadást Kémikusok - MKE - Kihívások címmel Kovács Attila vegyészmérnök, a Magyar Kémikusok Egyesületének főtitkára is.
A Vasvári Pál Múzeum és Baráti Köre az emlékhét apropóján csütörtökön gyógyszerésztörténeti versenyt szervez iskolások részére: megmérettetésen kétfős csapatok oldják majd meg azokat összetett feladatokat, melyek az egykori Szabolcs vármegye gyógyszertárainak történetét, érdekességeit, Magyarország nagy gyógyszergyárainak történeti alakulását ölelik fel.
Pénteken a feltaláló által alapított Alkaloida gyár előtt tartanak ünnepi megemlékezést, délután két órakor pedig kezdetét veszi az a kerékpártúra, amelynek keretében a résztvevők a feltaláló életének fontos helyszíneit keresik fel.
További írások a rovatból
Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje