A "Geometrikus absztrakció" elnevezésű expozíciót a Magyar Napok rendezvénysorozat részeként tekinthetik meg az érdeklődők - mondta el az MTI-nek Baranyi András, a Moszkvai Magyar Kulturális Központ igazgatója.

A Volga és az Oka összefolyásánál található ötödik legnagyobb orosz városban hamarosan megkezdi működését Elada Nagornaja, Magyarország leendő tiszteletbeli konzulja. Hivatalba lépésére időzítették a magyar festészet egyik rangos képviselőjének alkotásait bemutató kiállítást is, amely a Nyizsnyij Novgorod-i Kremlben kialakított Arzenál elnevezésű modern galériában nyílt meg.

Nyizsnyij Novgorodot 1221-ben Jurij Dolgorukij alapította. Az ősi orosz város azonban 1932-1990-ig másik híressége, az ott született szovjet író, Maxim Gorkij nevét viselte. A Volga és Gaz gépkocsik a valaha szovjet Detroitnak is nevezett nagyváros autógyárából kerültek Magyarországra is.

A nagyvárosban őrizték hosszú évtizedekig a sárospataki könyvtár nagybecsű darabjait is, amelyek 2006 februárjában kerültek vissza Magyarországra - emlékeztetett Baranyi András.

Fajó János alkotásait Moszkvában március 29 és április 5-e között már láthatta az orosz főváros közönsége a Művészek Központi Házában a Párizsi kocka elnevezésű nagyszabású kiállításon.

A művész az úgynevezett MADI, a kortárs absztrakt, geometrikus művészet meghatározó irányzatához tartozik, amely az 1940-es években indult Buenos Airesből. Előtérbe helyezi a formákat a tartalommal szemben, a színek és hangsúlyos formák szabad keverésével esztétikai élmény nyújtására törekszik.

Fajó János 1937. február 9-én született Orosházán. Kassák Lajos szellemi örököse, a geometrikus hagyományokból és a konstruktivizmus művészetszemléletéből építkezik. Műveire hatással van az op-art, a minimal art és az új geometria programja is.

1971-ben Bak Imrével fogalmazták meg a korszak progresszív művészetét képviselő alkotók egy csoportjának programját a szitanyomó kör, majd Budapesti Műhely, röviden Pesti Műhely keretében.

A Fajó vezette Józsefvárosi Galéria több mint egy évtizeden át, 1976 és 1988 között biztosított kiállítóhelyet a Pesti Műhely körül csoportosuló művészeknek: Bak Imrének, Nádler Istvánnak, Keserü Ilonának, Mengyán Andrásnak.

Műveit a világ számos képtárában és modern művészeti múzeumában őrzik.