irodalom
2012. 05. 10.
Ottlik-évforduló a közmédiában
Ottlik Géza születésének 100. évfordulójára emlékeznek ezen a héten a közszolgálati csatornák: műsorra tűzik a Hajnali háztetők játékfilm-adaptációját és az Iskola a határon rádiószínházi feldolgozását is.
Az m1 egy frissen készült emlékműsorral, a Duna játékfilmekkel és a Kultikon tematikus adásával, az MR1-Kossuth Ottlik Géza műveinek rádiószínházi feldolgozásaival eleveníti fel az író életét és műveit - olvasható a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az m1-en csütörtök este 11 órától látható Ottlik 100 című műsorával az életmű sokféleségére, gazdagságára hívja fel a figyelmet Mohácsi Szilvia szerkesztő-riporter. Az emlékműsorban Cserhalmi György, Udvaros Dorottya és Scherer Péter színművész idéz fel egy-egy részletet Ottlik műveiből, az Iskola a határon című regényből és a Próza című esszégyűjteményből.
A műsorban az író televíziós interjúinak többségét jegyző Czigány György mellett olyan más ismert írók is megszólalnak, akik Ottlikot vallják mesterüknek, köztük Györe Balázs, aki a bridzsszakíróval kapcsolatos legendákat eleveníti fel, és Esterházy Péter, aki Ottlikra, a matematikusra is emlékezik. A Vázsonyi János szaxofonjátékával kísért emlékfilmben Horkay Hörcher Ferenc és Kelecsényi László irodalmár gondolataival válik teljessé az írói portré.
Az MR1-Kossuth Rádió a Rádiószínház adásaival emlékezik a száz éve született íróra. Hétköznap délután 13.05-től az Iskola a határon 1992-es adaptációját Végvári Tamás, Juhász Jácint, valamint a Magyar Rádió Gyermekstúdiója közreműködésével, esténként, 21.30-tól pedig a Buda című regény idén rögzített hangjátékváltozatát sugározza a Kossuth Rádió Kulka Jánossal és Gáspár Sándorral a főszerepben.
A Duna Televízió az évforduló napján a Századfordító magyarok Ottlik Gézáról szóló epizódját tűzte műsorára, a hétvégén emellett Dömölky János két, Ottlik művei alapján készült filmjét is bemutatja a Duna csatorna. Szombat reggel láthatják az érdeklődők A Valencia-rejtély című természettudományos krimi tévéjáték-változatát Sinkó Lászlóval, Mácsai Pállal, Haumann Péterrel és Máté Gáborral a főbb szerepekben (6.25), vasárnap reggel pedig a Hajnali háztetők játékfilm-adaptációját Andorai Péter, Cserhalmi György, Takács Katalin és Udvaros Dorottya szereplésével.
A Duna kulturális műsora, a Kultikon szintén kiemelten foglalkozik az évfordulóval, a műsor munkatársai a Petőfi Irodalmi Múzeum Ottlik-maratonjára is beneveztek. A múzeum szerdai, egész napos rendezvényén a magyar irodalmi, színházi és tudományos élet képviselői olvassák fel az Iskola a határon című regényt.
A kezdeményezésről a Kultikon csütörtöki adása számol be, a műsorban Horkay Hörcher Ferenccel, Kelecsényi Lászlóval, Cserhalmi Györggyel, Vidovszky Györggyel és Takács Katalinnal beszélget az íróról Bősze Ádám műsorvezető.
Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító 1912. május 9-én született Budapesten.
Életművének összetettségét A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrégyűjteményében Hegedüs Géza úgy jellemzi: "ahhoz, hogy olyan író legyen, amilyen lett, nem volt elegendő az életszemléletét eldöntő katonai neveltetés, ahhoz arra is szüksége volt, hogy utána minden addiginak hátat fordítva matematika-fizika szakos tanári diplomát szerezzen, hogy angol nyelven írt, a bridge-játék kombinációs lehetőségeiről szóló könyvével a kártyajáték tudományának nemzetközi tekintélyű szakembere legyen, hogy regényfordításaival a legszínvonalasabb irodalmi közvetítőnek tudják a nyugati és a magyar irodalmak között".
Ottlik műveinek, portréjának és írói hagyományának felidézésével ezt a sokrétűséget igyekeznek bemutatni a születésének 100. évfordulójára készülő emlékműsorok alkotói is.
Az m1-en csütörtök este 11 órától látható Ottlik 100 című műsorával az életmű sokféleségére, gazdagságára hívja fel a figyelmet Mohácsi Szilvia szerkesztő-riporter. Az emlékműsorban Cserhalmi György, Udvaros Dorottya és Scherer Péter színművész idéz fel egy-egy részletet Ottlik műveiből, az Iskola a határon című regényből és a Próza című esszégyűjteményből.
A műsorban az író televíziós interjúinak többségét jegyző Czigány György mellett olyan más ismert írók is megszólalnak, akik Ottlikot vallják mesterüknek, köztük Györe Balázs, aki a bridzsszakíróval kapcsolatos legendákat eleveníti fel, és Esterházy Péter, aki Ottlikra, a matematikusra is emlékezik. A Vázsonyi János szaxofonjátékával kísért emlékfilmben Horkay Hörcher Ferenc és Kelecsényi László irodalmár gondolataival válik teljessé az írói portré.
Az MR1-Kossuth Rádió a Rádiószínház adásaival emlékezik a száz éve született íróra. Hétköznap délután 13.05-től az Iskola a határon 1992-es adaptációját Végvári Tamás, Juhász Jácint, valamint a Magyar Rádió Gyermekstúdiója közreműködésével, esténként, 21.30-tól pedig a Buda című regény idén rögzített hangjátékváltozatát sugározza a Kossuth Rádió Kulka Jánossal és Gáspár Sándorral a főszerepben.
A Duna Televízió az évforduló napján a Századfordító magyarok Ottlik Gézáról szóló epizódját tűzte műsorára, a hétvégén emellett Dömölky János két, Ottlik művei alapján készült filmjét is bemutatja a Duna csatorna. Szombat reggel láthatják az érdeklődők A Valencia-rejtély című természettudományos krimi tévéjáték-változatát Sinkó Lászlóval, Mácsai Pállal, Haumann Péterrel és Máté Gáborral a főbb szerepekben (6.25), vasárnap reggel pedig a Hajnali háztetők játékfilm-adaptációját Andorai Péter, Cserhalmi György, Takács Katalin és Udvaros Dorottya szereplésével.
A Duna kulturális műsora, a Kultikon szintén kiemelten foglalkozik az évfordulóval, a műsor munkatársai a Petőfi Irodalmi Múzeum Ottlik-maratonjára is beneveztek. A múzeum szerdai, egész napos rendezvényén a magyar irodalmi, színházi és tudományos élet képviselői olvassák fel az Iskola a határon című regényt.
A kezdeményezésről a Kultikon csütörtöki adása számol be, a műsorban Horkay Hörcher Ferenccel, Kelecsényi Lászlóval, Cserhalmi Györggyel, Vidovszky Györggyel és Takács Katalinnal beszélget az íróról Bősze Ádám műsorvezető.
Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító 1912. május 9-én született Budapesten.
Életművének összetettségét A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrégyűjteményében Hegedüs Géza úgy jellemzi: "ahhoz, hogy olyan író legyen, amilyen lett, nem volt elegendő az életszemléletét eldöntő katonai neveltetés, ahhoz arra is szüksége volt, hogy utána minden addiginak hátat fordítva matematika-fizika szakos tanári diplomát szerezzen, hogy angol nyelven írt, a bridge-játék kombinációs lehetőségeiről szóló könyvével a kártyajáték tudományának nemzetközi tekintélyű szakembere legyen, hogy regényfordításaival a legszínvonalasabb irodalmi közvetítőnek tudják a nyugati és a magyar irodalmak között".
Ottlik műveinek, portréjának és írói hagyományának felidézésével ezt a sokrétűséget igyekeznek bemutatni a születésének 100. évfordulójára készülő emlékműsorok alkotói is.