A középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi első része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor Lukácsy Sándornak a Nemzeti olvasókönyvhöz írt bevezetőjére tett föl kérdéseket.

A nemzeti tudat fontosságát taglaló szöveghez tíz feladat tartozott, amelyek az adatok visszakeresésére és a szerzői szándék megértésére is vonatkoztak - olvasható a vizsgák után az MTI-hez eljuttatott összegzésben.

A második részben, 60 pontért három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak három órában. Az érvelési feladatban az idén egy Camus-idézet kapcsán a hősies magatartás értékeléséről kellett állást foglalni, a véleményt irodalmi alakok bemutatásával alátámasztva.

Az egy mű értelmezése Arany János Tetemre hívás című balladájának adott szempontú vizsgálatát kérte. Az összehasonlító elemzésben Karinthy Frigyes ikerkarcolatainak - A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel - összevetése szerepelt, az elbeszélői nézőpont és a címszereplőkhöz való viszony középpontba állításával - közölték.

Az emelt szintű írásbeli érettségi négy órában négyféle feladatot tűzött ki a vizsgaleírásnak megfelelően, és a vizsgázónak mind a négy feladatot meg kellett oldania.

A 40 pontot érő nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Németh G. Bélának a Hét évszázad magyar költői című antológiához írt utószava volt. A tíz feladat a szöveg megértésén túl nyelvi (mondatelemzési, stilisztikai) és irodalmi (többek között szerzők, művek, toposzok, ritmusok) ismereteket várt el.

Az egy mű értelmezése feladat (25 pont) Heltai Jenő novellájának (Nagyapó) elemzését kérte. A Reflektálás egy jelenségre nevű feladatban (20 pont) az irodalom és a természettudomány kapcsolatáról kellett kifejteni a véleményt. A gyakorlati írásbeliség feladat (15 pont) témája egy üdvözlő beszéd, amely a nyelvújítási mozgalom értékeire hívja fel a figyelmet.

Mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni. Ebből helyesírási hibákért legfeljebb 15 pont veszíthető. Helyesírási szótár használatát engedélyezték. Az elemzésre szánt szövegeket mindkét szinten tartalmazták a feladatlapok.

Megfelelő nehézségű volt az idei feladatsor
 

 

Megfelelő nehézségű és jellegű volt az idei középszintű írásbeli magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga, a tavalyinál jóval kevésbé voltak vitathatók a feladatok - mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Mint közölte, ezt az is alátámasztja, hogy az érvelő feladatban valóban érvelni kellett. Albert Camus Pestis című regényének hőse megkérdőjelezi, hogy van-e értelme egy eszméért az életet feláldozni, a diákoknak pedig vagy emellett, vagy ez ellen kellett szót emelniük három irodalmi mű segítségével - mutatott rá.

Az ME elnöke problémaként említette, hogy nem feltétlenül kellett volna irodalmi művek segítségével érvelni egyik vagy másik meglátás mellett, ezt ugyanis a vonatkozó rendelet nem írja elő.

Arató László azt valószínűsítette, hogy - mivel a tanulók irodalmi tanulmányaik alapján leginkább az eszmékért való önfeláldozás melletti műveket ismertek meg - a maturálók többsége a heroizmus mellett fog érvelni, és kevesebben lesznek azok, akik az önfeláldozás értelmét kétségbe vonják. Tehát minden bizonnyal nem fogják kétségbe vonni például Antigoné vagy Zrínyi Miklós önfeláldozásának értelmét, főleg annak fényében, hogy talán az Az apostol az egyetlen tanult mű, amely felvetődik a hősiesség értelmének megkérdőjelezése - jegyezte meg.

Mint mondta, a diákokat némileg meglephette, hogy a műelemző feladat nem novellához, az összehasonlító feladat pedig nem két vershez kapcsolódott, de ezt szintén nem szabályozza a rendelet.

Érvényes és termékeny szempontnak nevezte az elbeszélői nézőpont vizsgálatát, illetve azt, hogy a tanárnak és az osztálytársaknak a Karinthy Frigyes-karcolatokban szereplő két felelő tanulóhoz való viszonyát is elemezni kellett.

Arató László szólt arról, hogy Arany János Tetemre hívás című balladája jól elemezhető, a szöveg szerkezetének, illetve a bűn és bűnhődés motívumának vizsgálata is megoldható.

Az ME vezetője problematikusnak nevezte, hogy nem kötelezően tanítandó, de mégis sokak által tanult művek szerepeltek az idei érettségi vizsgán, ez pedig esélyegyenlőtlenséget von maga után a tanulók között, mivel nem az önálló műelemző képességet méri. Arató László szerencsésebbnek tartotta volna, ha mindenki számára ismeretlen műveket adtak volna feladatul.

A szövegértési feladattal kapcsolatban megjegyezte: a Lukácsy Sándor által szerkesztett Nemzeti olvasókönyv előszava kiváló szöveg, és a hozzá választott feladatok is sokszínűek, kellő nehézségi fokúak.

Úgy fogalmazott: "elegánsabb lett volna egy kevésbé ideologikus szöveget adni, amely kevésbé fejezi ki direkt módon a kormányzat hitvallását".

Apró hiányosságnak minősítette továbbá, hogy ezúttal nem volt olyan feladat az előszóhoz fűződően, amely a szövegértést szövegalkotással ellenőrizte volna.

Igényes feladatnak mondta, hogy rekonstruálni kellett bonyolult időviszonyokat a szövegben, egyebek mellett arra vonatkozóan, hogy mikor történt a szövegválogatás, illetve a szövegben időrendbe kellett rakni olyan eseményeket, amelyek ott nem kronológiában szerepeltek.