A 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa program keretében kialakított létesítményben szombattól egyszerre 45 érdeklődő élvezheti az égbolt látványát, amelyet egy bruttó 25 millió forintért vásárolt, csúcstechnológiát képviselő, számítógép vezérelt vetítőberendezés 165 fokban jelenít meg a 8 méter átmérőjű kupolán.

Nagy Csaba, Pécs fideszes alpolgármestere az ünnepélyes megnyitón reményét fejezte ki, hogy a kulturális negyed, a Pécsi Tudományegyetem, valamint csillagászok és pedagógusok összefogásának eredményeként az új intézmény hozzájárul a városban a csillagászati ismeretek magas szintű oktatásához.

Kolláth Zoltán, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke azt hangsúlyozta, hogy a planetáriumokban szerzett élmények fokozhatják a természettudományos érdeklődést, segíthetik a természettudományi képzések felé orientálódást, az ilyen irányú oktatás és tudás presztízsének növelését.

Márta István, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője örömének adott hangot, hogy az elmúlt időszakban a Zsolnay Kulturális Negyedben szinte minden napra jut egy olyan esemény, amely egyedülálló az országban.

Utalt arra, hogy a napokban nyílt meg a Zsolnay család és a nevét viselő, nemzetközi hírűvé vált porcelánmanufaktúra több mint másfél évszázados történetét bemutató kiállítás, melyet most a planetárium átadása, majd a péntek este kezdődő I. Zsolnay Fesztivál ötnapos programsorozata követ.

Az ügyvezető a kulturális negyedet Magyarországon egyedülálló térnek, jelenségnek nevezte, ahol a kultúra, az oktatás és a tudomány találkozik egymással.

Nagyváradi László, a Pécsi Tudományegyetem docense, planetáriumi csillagász az MTI-nek korábban elmondta, hogy az új pécsi planetárium a szórakoztatást és az oktatást egyaránt szolgálja. Hat tematikus előadás készült az óvodásoktól a középiskolásokig különböző korosztályok csillagászati és más tudományok csillagászati vonatkozású ismereteinek bővítésére.

Emellett a csillagászati földrajzot tanuló felsőoktatási hallgatókat is várják, lehetőséget adva tudásuk elmélyítésére. A tervek szerint az inkább szórakozni, kikapcsolódni vágyó nagyközönségnek aktuális, az évszakokhoz, csillagászati eseményekhez köthető bemutatókat tartanak.

A docens utalt arra, hogy Magyarország első planetáriumát 1975-ben, Pécsen adták át, ám az egykor évi több ezer érdeklődőt fogadó mecsekoldali épület a nehéz megközelíthetőség és a fejlesztések elmaradása miatt idővel elvesztette vonzerejét, a kétezres évek közepén pedig végleg bezárt. Az új planetárium megnyitására a kulturális fővárosi beruházások keretében nyílt mód.

A régi épület 1960-ban készült, kizárólag tudományos bemutatókra alkalmas vetítőberendezése helyett azonban egy olyan eszköz beszerzése vált szükségessé, amely a mai közönség igényeit kielégítve háromdimenziós látványelemekkel fűszerezett vetítéssel képes az ismeretterjesztésre.

Nagyváradi László emlékeztetett arra, hogy Magyarországon jelenleg Budapesten, a Népligetben és Kecskeméten van nyilvánosan látogatható digitális planetárium. Az érdeklődők a pécsivel és a szombaton nyíló bakonybéli Pannon Csillagdával együtt már négy közül választhatnak. A docens úgy tudja: a jövőben Debrecen, Szombathely és Mosonmagyaróvár is tervezi planetárium kialakítását.

Úgy vélte, az "égbolt színházai" fontosak, a tapasztalatok szerint ugyanis bár az embereket érdekli a csillagászat, azt bonyolultnak, misztikusnak tartják, ezért az égboltról is keveset tudnak. A megfelelő szemléltető eszközökkel felszerelt, térélményt nyújtó planetáriumok segítenek az alapismeretek megszerzésében.