A felmérés szerint a keleti tartományok lakosságának 60 százaléka soha életében nem gondolta, hogy van isten. Az ország nyugati felében ugyanez az arány csupán 9 százalék.

A nyugaton élők 54 százaléka mindig is istenhívőnek vallotta magát, keleten viszont csak 13 százalék állítja ezt, ami a legalacsonyabb arány a vizsgált 30 ország között.

A leginkább figyelemreméltó a 28 éven aluli, vagyis a rendszerváltás után felnőtt keletnémetek körében tapasztalható ateizmus, ebben a korcsoportban 71,6 százalék soha nem hitt isten vagy más természetfeletti lény létezésében.

Ez arra utal, hogy nem igazolódott be az a várakozás, amely szerint a kommunizmus bukása után idővel enyhül majd a vallást és az egyházakat elutasító tanok hatása - írta a Die Welt.

Ugyanakkor a világ szinte minden táján jellemző, hogy a fiatalok kevésbé istenhívők, mint az idősek, ami azt mutatja, hogy a modernizáció erős hatást gyakorol a vallásosságra.

Az igen vallásos katolikus országként számon tartott Lengyelországban például a 68 éven felüli nemzedékekben 79,3 százalékos az istenben hívők aránya, míg a 28-37 év közötti korosztályban 58,4 százalék.

Az egyetlen kivétel Izrael, ahol a fiatalok sokkal inkább istenfélők, mint az idősek. Ennek egyik magyarázata a vallásos zsidók bevándorlása lehet, de az is közrejátszhat, hogy erősödik a zsidók és muzulmánok közötti ellentét, és ilyen környezetben megnő a vallás szerepe az önazonosság felépítésében - írta a lap a chicagói egyetem NORC elnevezésű társadalomtudományi kutatóintézetének felmérésére hivatkozva.

A felmérés egy nemzetközi kérdőíves adatfelvételi program (International Social Survey Programme - ISSP) 1991 és 2008 között felvett adatainak elemzésén alapul. A Tom W. Smith által vezetett kutatócsoport vizsgálata szerint a Fülöp-szigeteken a leginkább elterjedt jelenség az istenhit, ott a lakosság 91,9 százaléka vallja magát hívőnek - írta a Die Welt.

Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el a chicagói vizsgálat szerint: az istenben hívők aránya 30,9, az ateistáké pedig 12,6 százalék.