A hagyományos és bőrkötésben is megvásárolható sorozat az elmúlt öt év legnagyobb könyvszakmai vállalkozásának számít. A kötetekben 241 év tudástára, ötezer magyar szócikk, tízezer újraválogatott fénykép, több száz térkép, ábra és táblázat kapott helyet - mondta Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója.

Az első kötet a könyvfesztiválra készült el, a kiadást hároméves előkészítő munka előzte meg. A vezérigazgató felidézte, hogy az Encyclopaedia Britannica első kiadása 1771-ben jelent meg két skót nyomdász ötlete nyomán, és már ebben a több mint 2600 oldalas, 160 rézmetszettel illusztrált kiadásban voltak magyar szócikkek. Kocsis András Sándor a rendezvényen bemutatta az első kiadás két reprint kötetét, amelyből egyet ünnepélyesen átadott Sajó Andreának, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának.

Az igazgató beszédében kitért arra, hogy a lexikon tizenharmadik, 1926-os kiadásának olyan szerzői voltak, mint Albert Einstein, Sigmund Freud, Lev Trockij vagy G. B. Shaw. "Mint a sivatag homokja rakódtak egymásra a rétegek" – vélekedett Kocsis András Sándor a könyvsorozatban helyet kapott hatalmas tudásanyagról. Ugyanakkor megjegyezte: a könyvpiaci tendenciák alapján előfordulhat, hogy ez lesz Magyarországon az utolsó kinyomtatott lexikon. Idén márciusban ugyanis a brit kiadó bejelentette, hogy megszűnik a nyomtatott kiadás, és csak a digitális verziókat bővítik. Kocsis András Sándor tájékoztatása szerint a Britannica Hungarica Nagylexikon-vállalkozást egy mintegy 3000 főt érintő piackutatás előzte meg. Megjegyezte: a lexikon az árával is csábító lehet, hiszen nem kerül többe kötetenként, mint egy "háromszáz oldalas paperback lektűr".

Nádori Attila, a nagylexikon főszerkesztője elmondta: elsősorban világos, hiteles, egyértelmű és megbízható ismeretek összefoglalására törekedtek, és igyekeztek a szócikkeket olvasmányos, szórakoztató formában megírni, például elhagyták a más lexikonokra jellemző nehezen értelmezhető rövidítéseket. A főszerkesztő szerint a sorozat valószínűleg egy korszakot zár le a könyvkiadásban. Vámos Tibor akadémikus arról beszélt, hogy a nyomtatott művek hitelességére a világháló korában is szükség van. Mint fogalmazott, a neten található információ többségét ellenőrizni kell, míg a lexikonok szerkesztői nevükkel hitelesítik a kötetbe szerkesztett adatokat. "A lexikonok egy világot tárnak elénk egy adott időpontban" – fogalmazott. A sajtótájékoztatón bemutatták a Kossuth-csoport két magazinját is, a BBC History-t, illetve a BBC GoodFood – Világkonyhát.