Az egész napos tanácskozás célja, hogy az évtizedekig felejtésre ítélt író, Tormay Cécile életművét az irodalomtudomány eszközeivel tekintsék át és értékeljék.

A délelőtt fél tízkor kezdődő konferenciát Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöke, L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, valamint Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke és Erős Kinga, a szövetség titkára nyitja meg a Bajza utcai székházban.

A közönség Lezsák Sándor, Alexa Károly, Rózsássy Barbara, Kiss Gy. Csaba, Csekő Ernő, Horváth Zsuzsa, Zsávolya Zoltán, Turcsány Péter, Szabó Ferenc, Benkő Krisztián, Rózsafalvi Zsuzsa, Erős Kinga, Kollarits Krisztina, Ekler Andrea és Filep Tamás Gusztáv előadását hallhatja - közölte az esemény kommunikációjával foglalkozó cég az MTI-vel.

A közlemény szerint a Magyar Írószövetség feladatának tekinti, hogy szakmai párbeszédet indítson Tormay Cécile (1875-1937) életművéről, hozzájárulva a két világháború közötti polgári irodalom alaposabb és árnyaltabb megismeréséhez.

Az 1945 utáni kultúrpolitika a Horthy-korszak szinte minden népszerű polgári íróját betiltotta vagy félreállította: ez lett a sorsa többek között Herczeg Ferencnek, Kosáryné Réz Lolának, Zilahy Lajosnak és Tormay Cécile-nek is. Igazi újrafelfedezésük csak a rendszerváltozás környékén indulhatott meg.

Tormay Cécile Franciaországot az Emberek a kövek között (1911) című első regényével hódította meg, Magyarországon A régi ház című művét fogadta lelkesen az olvasóközönség és a kritika. A Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját 1916-ban nyerte el, mellyel a legkiválóbbnak tartott történelmi regényeket jutalmazták.

Az írónő 1919 januárjában alapította meg a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét, mely a Károlyi-kormánnyal szemben álló, keresztény-nemzeti szellemű asszonyokat tömörítette.

A kommün alatt vidéken kellett bujkálnia, majd 1919. november 16-án a Parlament lépcsőjén már ő fogadta a magyar asszonyok nevében Horthy Miklóst és nemzeti hadseregét. Ettől kezdve íróként és közéleti személyiségként mindvégig Horthy hű támogatója maradt.

A Bujdosó könyv Károlyi-korszakról szóló első része 1920 karácsonyán jelent meg, majd egy év múlva kiadták a második kötetet is A proletárdiktatúra címmel.

Klebelsberg Kuno felkérésére 1922-től a Nyugat ellenlapjaként indított irodalmi folyóirat, a Napkelet főszerkesztője volt. Az ősi küldött című történelmi regénytrilógiáját korai halála miatt nem tudta befejezni, a regény utolsó harmadát a Napkelet új főszerkesztője, Kállay Miklós írta meg.

Tormay Cécile egyes művei nemcsak angol, francia, német és olasz nyelven olvashatók, hanem dánul, finnül, hollandul, spanyolul, svédül, bolgárul és lengyelül is. Széleskörű nemzetközi ismertsége nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy 1936-ban és 1937-ben Nobel-díjra terjesszék fel.