A kiállítás a XIV-XVIII. században élt mesterek vallási témájú műveinek segítségével mutatja be, miként látták a régi korok emberei az Ó- és Újszövetség egyes eseményeit - mondta a szakember a múzeum és Szeged-Csanádi Püspökség közös szervezésében létrejött kiállítás anyagát bemutató sajtótájékoztatón.

A tárlat igazi kuriózuma a kassai műkincsegyüttes; a Kelet-Szlovákiai Múzeum negyvennégy gótikus- és barokk műtárgyat adott kölcsön a Móra-múzeum kiállítására - ódon szárnyasoltárok, patinás faszobrok, miseruhák. Ezek a hajdani - főként a német polgárság által emelt - Felső-Magyarországi templomok, kolostorok legszebb, legféltettebb darabjai, amelyek most először láthatók Magyarországon kiállításon - tudatta a muzeológus.

A kiállításon megtekinthető lesz még a Pannonhalmi Főapátság tizennyolc középkori- és barokk műtárgya, míves ötvösmunkák, szobrok, festmények, valamint számos, a Szeged-Csanádi Püspökséggel testvéri kapcsolatban álló lengyelországi, Sandomierzi Püspökség gyűjteményéből származó remekmű - közölte a főigazgató.
Zombori István elmondta, a kiállítási anyag része a Szeged-Csanádi Püspökség néhány különleges műkincse és több XV-XVI. századi itáliai táblakép is a Csongrád Megyei Múzeumok gyűjteményéből.

Bár kiállításnak nem célja bemutatni bibliákat, a közönség mégis találkozhat két gyönyörű kötettel, amelyeket Szabó Pál szegedi születésű, Svájcban élő gyűjtő kölcsönzött a múzeumnak. Az egyik egy 1481-ben nyomtatott szentírás, amelyben a fából faragott betűkkel nyomott iniciálékat kézzel színezték ki, a másik pedig egy 1617-ből származó Kálvin-féle biblia - mondta a muzeológus.