Szenvedély és pezsgő energia - így ajánlja a kölni operatársulat Ludger Vollmer operájának az ősbemutatóját a honlapján, a mű főhőse - hősnője - Makaria. Édesapja egy politikai gyilkosság áldozata lesz, ezért testvéreivel el kell hagynia hazáját.

Apjának régi, száműzetésben élő társával kell a menekülés során találkoznia. A szellemi és érzelmi egymásra találás csak rövid boldogságot kínál, mert Makariának biztonságba kell helyeznie a testvéreit.

Ludger Vollmer a hamburgi zeneművészeti főiskolán Alfred Schnittke növendéke volt zeneszerzés szakon, de hangszeres - hegedű és brácsa - tanulmányokat is folytatott. Improvizációs képzését a University of Music-ben Lipcsében, Dimitri Terzakisnál végezte.

1993-tól szabadúszó zeneszerző és zenész. Műveit világszerte, az Egyesült Államokban, Mexikóban, Ausztráliában és a Távol-Keleten is játsszák.

A színház hírlevele is megemlékezik arról, hogy 2009-ben a jénai színházban Schiller Haramiák című drámája nyomán írt, Rap'n breakdance című operája milyen nagy sikert aratott a magyar Szalma Dorotty rendezésében. Iolaost Werner Sindemann, Alkmenét Sandra Janke, Makariát Gloria Rehm, Kopreust Matias Tosi, Manolt Ralf Rachbauer alakítja. A Bordert is ifjúsági operának szánják, librettóját Euripidész Heraklész gyermekei című tragédiájának egyes motívumaiból Stephanie Schiller állította össze.

A másik világpremier az amerikai Sidney Corbett alkotása, Alfred Jarry abszurd bohózata alapján Simone Homem de Mello írta a librettót. Übü papát Michael Dahmen, a hatalomvágyban mértéket nem ismerő Übü mamát Almuth Herbst játssza. Egy és Kettő a két másik szereplő (akiket Irina Simmes és Hongjae Lim személyesít meg), ők az időgépet, a Föld tengelyét tanulmányozzák.

De szó esik vagyonszerzésről, adók beszedéséről, megvesztegetésről és a trón elfoglalásáról is. Végül is: a gonosztól való félelem néha teljesen abszurddá és nevetségessé válik.

Az amerikai Sidney Corbett Európában előbb Mannheimben a művészeti főiskolán, majd két évig Hamburgban Ligeti Györgynél zeneszerzés szakon tanult. Az Übüben az Erzsébet kori reneszánsz stílust és Bartók zenei világát egyaránt megidézi, de nem tagadja, hogy a Deep Purple muzsikája is megihlette, mintha ő maga is egy időgépben ült volna komponálás közben - közölte a színház.