Sárba Katalin galériavezető elmondta az MTI-nek, hogy Mara Kinga munkásságát alapvetően a figuralitás és a kifejezőeszközök összekapcsolódása jellemzi.

A kiállított 30 festmény többsége új munka. Témaválasztását a csendéletek, a gyermekéről festett képek és a magyar hagyományvilág jellemzik. Festményein olyan szubjektív világot teremt, amelynek szimbólumai, motívumai szerves részét képezik saját nemzeti kultúrájának, identitásának, értékeinek.

A mostani kiállítási anyag egyrészt azokból az élményeiből táplálkozik, amelyeket a tavaly Pekingben megrendezett magyar kiállításon és a XIV. Pekingi Nemzetközi Art Expo alkalmával szerzett.

A távoli ország kultúrája, a hétköznapi dolgok megismerése, a kínai-magyar motívumkincs kapcsolata, illetve ellentétessége adja a képek tematikáját. Ilyen például a Cseresznyevirág című csendélete vagy az a mű, amelyen lampionok tövében - ezek akár gránátalmák is lehetnének - ül egy hagyományos kínai öltözetű nő.

A Gyermekek kertje című munkája a magyar hagyományvilágot idézi, a fiú és a lány népviseletben áll, mögöttük fás táj tóval, benne papírhajók úsznak. A Kelengyeláda című képén a háttér a Kárpát-medencét formázza, előtérben a lány a tulipános ládában alszik, a fiú fölötte áll, mintegy őrzi az álmát.

A képeken hol pasztell, hol erőteljes színeket használ, mint például a Gyöngysor című képen, amelyen egy kisfiú guggol és kezében tart egy elszakadt gyöngysort, míg vizslája a nézőnek háttal, a fiúval szemben ül.

Mara Kinga 1980-ban született Budapesten, Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát végzett textil szakon, majd 2007-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, és Nagy Gábor volt a mestere. Azóta több kiállításon is láthatók voltak egyéni, erőteljes faktúrájú festményei.

A kiállítás - amelyet Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója nyit meg - május 9-ig tart nyitva.