Siklós Péter, Nagytétényi kastélyt működtető Iparművészeti Múzeum általános főigazgató-helyettese az MTI-nek elmondta, két éve született meg a gondolat, hogy Dél-Budát, vagyis a Nagytétényi Kastélyt a megyehatáron átívelő kulturális, turisztikai programokkal, így Pest megyében az érdi és a százhalombattai múzeummal kössék össze, hogy az ott lakók és az iskolák még inkább fölfedezhessék a régió kincseit.

Egy régi, de fölújított retróbusz teszi meg a mintegy 40 kilométeres utat a múzeumok között és ingyenesen lehet igénybe venni. Április 14-én lesz az első körjárat, majd május 12. és június 9. szombat következik. Nagytétényből 11 órától óránként, míg Érdről minden óra 20 perckor, Százhalombattán pedig minden óra 40 perckor indul a járat, amellyel mindhárom múzeumba el lehet jutni 11 és 16 óra között.

A program keretében a múzeumok munkatársai ingyenes tárlatvezetéseken mutatják be a látnivalókat, a múzeumi belépés családoknak kedvezményes, 14 éven aluliaknak nem kell fizetni - jegyezte meg Siklós Péter.

Fodor Andrea, a nagytétényi Száraz-Rudnyánszky barokk kastély osztályvezetője elmondta, hogy az állandó kiállítás egyedülálló módon kíséri végig az európai bútorművesség kézműves korszakát a 14. századtól a 19. századig.

A 28 teremben kiállított több mint 300 bútor és bútoregyüttes mellett kályhák, csillárok, szőnyegek, falikárpitok, kerámia-, üveg- és ötvöstárgyak érzékeltetik a korabeli lakókörnyezetet.

A Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója, Kubassek János hangoztatta, hogy a Balázs Dénes geográfus, karszt- és barlangkutató alapította múzeum 1983 októberében nyitotta meg kapuit a 19. században épült Wimpffen-kúriában.

A múzeumban megismerkedhet a látogató Cholnoky Jenő földrajztudósnak, a Balaton kutatójának dolgozószobájával, zöld filccel borított íróasztalával, füles karosszékével, pihenésképpen festett akvarelljeivel, amelyeket a Balaton inspirált.

Állandó kiállítás mutatja be a magyar utazókat, köztük Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéri Ármin, Teleky Sámuel életét, kutatási eredményeit, földrajzi felfedezőket, mint Prinz Gyulát, a Tien-san feltáróját és a Kárpát-medence tudományos felfedezőit, többek között az erdélyi Orbán Balázst és Bél Mátyást.

A térképész Kogutowicz Manó, Radó Sándor, az első nemzeti atlasz megteremtője, Kitaibel Pál, Jávorka Sándor és Csapody Vera botanikusok munkássága, és személyes tárgyaik is láthatók a tárlaton.

A kúria kertjében a nagy utazók és felfedezők szobrai állnak, köztük van Stein Aurél orientalista, Baktay Ervin indológus és Reguly Antal, az Ural hegység északi felének térképezője - emelte ki Kubassek János.

A harmadik múzeum, a százhalombattai "Matrica" (ejtése: mátrika) a település római kori nevét viseli. Matrica az i.sz. 1.- 4. században virágzó település volt. A 19. századvégi felújított kúriában kapott helyet a múzeum, amely most ünnepli alapításának 25. évfordulóját - magyarázta Vicze Magdolna igazgató.

Terek, emberek, évezredek címmel új állandó kiállításuk nyílt és ebben látható az 1970-es évek panelkorszakából egy lakásbelső első generációs bútorokkal: heverővel, fotelokkal, állólámpával, a polcot díszítő porcelán halacskákkal.