A december 31-éig látogatható tárlat megnyitóján Navracsics Tibor az író Viccelődünk című egypercesét idézve elmondta, Örkény István kamaszkora óta az egyik legfontosabb írója, meghatározó hatással volt politikai neveltetésére is.

Mint fogalmazott: őt főként az fogta meg, ahogy az író a hatalom és az egyén viszonyát értelmezte „egy olyan korban, amikor a hatalom és az egyén kapcsolata abszurdabbnál abszurdabb helyzeteket hozott”.

Az író életútját felidézve kitért arra is, hogy Örkény István élete abszurd volt, magában hordozta a magyar polgárság XX. századi történetét, ahogy a jómódú polgár fia munkaszolgálatba, majd hadifogolytáborba kényszerült, később szilenciummal büntette a hatalom, majd Kossuth-díjat kapott.

Navracsics Tibor megjegyezte: nem tud megnyugtató választ adni, hogy a mai korban is megszületnének-e az egypercesek, amelyeknek humora mögött „mélységes keserűség van, a magára maradt polgár túlélési kísérlete, intellektuális lázadása”.

A politikus szerint a kiállítás megmutatja, mivé válhatott volna az író egy szerencsésebb korban, ugyanakkor rámutat a tehetségére is, hiszen Örkény „egy szerencsétlen korban is óriássá válhatott”.

Esterházy Péter író megnyitóbeszédében túlélőgyakorlatoknak nevezte Örkény István írásait. Mint fogalmazott, nem azért hogy elfedjék, elvicceljék a brutalitást, hanem ellenkezőleg, „törékenységükben, akár nagyvonalúságukban megmutassák azt”.

Az író Örkény-idézetekkel zsúfolt szövegében méltatta a kiállítást, valamint az író életművét, az egyperceseket például „világszabadalomnak” nevezte.

Pádár Eszter, a kiállítás rendezője az MTI-nek elmondta, hogy a centenáriumi emléktárlat két részre tagolódik, az első az író életpályáját mutatja be a születéstől az írói beérkezésig, a Tóték és a Macskajáték színházi bemutatója utáni világhírnévig.

„Itt hagyományos irodalmi kiállítást láthatnak a nézők szövegekkel, eredeti kéziratokkal, levelekkel, családi relikviákkal” – jegyezte meg Padár Eszter.

A kiállítás második része az írói világot ismerteti meg a látogatókkal. Ide egy tükrös ajtón keresztül léphetnek be az érdeklődők, odabent a Tótékra emlékeztető dobozok, interaktív eszközök idézik fel az író jellegzetes világlátását – jegyezte meg Padár Eszter.

Egy telefonfülke kagylóját felemelve például Örkény Istvánt hallhatja a látogató, az író épp egyik írását olvassa fel. A Tótékat idéző kerti vécében pedig az ismert filmadaptáció részletei láthatók.