Kovács Zoltán államtitkár szerint politikai támadások érik a magyar médiaszabályozást, a bírálatokat ugyanis szerinte olyanok fogalmazzák meg, akik korábban politikai tisztséget viseltek, majd ezen szerepükből kilépve szakértőként kívánnak fellépni.

A vitában később nyomatékosította - megjegyezve, hogy valószínűleg semmiben nem fog tudni egyetérteni partnerével -, hogy ebbe a körbe sorolja vitatársát, Haraszti Miklóst is.

Az államtitkár az Európai Újságírók Szövetségének magyar tagozata által szervezett pódiumbeszélgetésen kifogásolta, hogy például a Közép-európai Egyetem (CEU) nemzetközileg is sokszor hivatkozott tanulmánya nem a törvényeket, hanem az arról szóló kormányzati, hatósági sajtónyilatkozatokat elemezte.

Emlékeztetett arra, hogy Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekért is felelős alelnöke is erre a dokumentumra hivatkozik, miközben az NMHH-val nem konzultált. Felrótta, hogy a gyakran politikai csúsztatásokkal terhelt bírálatok azt is megkérdőjelezik, hogy a jogszabályok szakmai alapon készültek, és hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa független szakértőként végeznék a munkájukat, ahogy azt a törvény megköveteli tőlük.

Haraszti Miklós, az EBESZ volt médiaszabadság-képviselője - emlékeztetve arra, hogy a magyar médiaszabályozást az ENSZ, az EBESZ, az Európa Tanács és az Európai Parlament egyaránt bírálta - centralizáltnak és hatalomteremtőnek nevezte az ide vonatkozó magyar törvényeket.

Szerinte megszűnt a médiaigazgatás függetlensége a kormánytól, mert "egy, a miniszterelnök által kinevezett személy gyakorlati függése alá helyezték a médiarendszer összes elemét", vagyis a kereskedelmi és közszolgálati médiumokat, a nyomtatott sajtót és az internetet is.

Az AB decemberi döntése, valamint a nemzetközi bírálatok után a kormány "fogcsikorgatva próbál visszakozni" - mondta Haraszti Miklós, aki az Európában kívánatos konvergens hatóság létrehozását csak ürügynek nevezte, mert - mint mondta - a digitális konvergencia ellenére a médiát felügyelő testületnek függetlennek kell lennie.

Úgy fogalmazott: Magyarországon a média teljes területét felügyelő hatósággal egy "médiaminisztérium" jött létre, amelyhez hasonló csak Oroszországban vagy Belorussziában létezik. "Európában egyedülálló módon visszaállamosították a közmédiát", amelynek belső pluralizmusa is megszűnt - fogalmazott Haraszti Miklós, kitérve arra: az MTI egy hírgyár lett, ahol "direkt cenzúra érvényesül".

Haraszti Miklós - vitába szállva Kovács Zoltánnal - bírálta a társszabályozás rendszerét, amelynek résztvevőinek szerinte el kell fogadniuk a médiahatóság szempontrendszerét.

Kovács Zoltán ugyanakkor fontosnak nevezte ezt a lehetőséget, amelyet az új médiatörvény tesz lehetővé, és amelyen keresztül szerinte a szakma megfogalmazhatja saját szabályait.

Haraszti Miklós döbbenetes öncenzúraszabálynak nevezte a médiatörvény azon paragrafusát, amely szerint kizárható a médiatenderből az a cég, amely által birtokolt média a megelőző öt évben befejezett eljárásban súlyos ügyben elmarasztalt a hatóság.

Kovács Zoltán szerint ugyanakkor a médiapluralizmusra nem a jogszabály jelent veszélyt, hanem számos országhoz hasonlóan a médiakonglomerátumok megléte. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a forrásvédelem lehetőségét - amelyet az Alkotmánybíróság sem kifogásolt - ez a médiatörvény teremtette meg, a korábbi szerint erre nem is volt mód.