A képpé formált város című tárlat képein az a régi Szentendre és jellegzetes részletei jelennek meg, amelyek a múlt század húszas éveinek végétől a hatvanas évek végéig a kisvárost jellemezték. "Azt a Szentendrét, amely még nem emelkedett turistalátványossággá és valóban a festők városa volt" - mutatta be tárlatot Basics Beatrix, a kiállítás szervezője.

Hozzátette: a tárlattal régi adósságát törlesztette Szentendre. Basics Beatrix a tárlat jelentőségére utalva Tóth Antal kurátort, a kiállításhoz készült album szerzőjét idézte: a város művészi helyrajza tárul fel, szükségességét pedig az indokolta többek között, hogy - a belvárosi utcák részben középkori nyomvonalát leszámítva - egyre több klasszikus részlet tűnik el a városképből, az utcafrontokról és a házak homlokzatáról.

Mint írta: a nagyrészt összefüggő, egymásra épülő történetek alapjait azok a festők rakták le, akik elsőnek érkeztek Szentendrére. Bánovszky Miklós, Bánáti Sverák József ábrázolásmódja lényegesen eltér Barcsay Jenő, Ilosvai Varga István, Czóbel Béla világlátásától vagy Vajda Lajos és Bálint Endre szemléletmódjától. Ami közös festészetükben, hogy a város nyújtotta témákra, motívumokra épül fel.

Basics Beatrix elmondta azt is, hogy a tárlat tematikusan mutatja be, hogyan jelent meg Szentendre mint festői téma. A hét témakör között olyan címek szerepelnek, mint Fel-alá a várdombon, A Szamárhegyről vagy A Bükkös-partról.

A jellegzetes témákat sorolva a szervező többek között a Rab Ráby-házat és a teret vagy a Templomdombról nyíló látképet említette, megjegyezve, hogy az egyes részletek, motívumok többféle módon is megjelentek ugyannál festőnél. Vajda Lajos például szívesen ábrázolta a környék vésett Krisztusait. A festmények mellett archív fotók idézik fel a régi városrészletet.

Az újjászületett MűvészetMalom első tárlatán csaknem harminc festő mintegy százötven alkotása látható szombattól május közepéig. Az ünnepséget szombaton 17 órakor tartják, a kiállítást Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nyitja meg.