Makovecz Imrét az organikus építészeti stílus megteremtőjeként tartják számon.

A mással össze nem téveszthető Makovecz-féle épületek megtalálhatóak az ország legkülönbözőbb pontjain; legismertebb művei a paksi római katolikus templom, az egri uszoda és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese. Életének fő műve a sevillai világkiállítás magyar pavilonjának megtervezése volt.

Makó azonban mégis egyedülálló helyet foglal el a 2011 szeptemberében elhunyt Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész életművében. A Maros-parti városban ugyanis tíz középület és egy köztér felújítása valósult meg az építőművész tervei alapján – tájékoztatta Medgyesi Konstantin, az intézmény sajtóreferense szerdán az MTI-t.

Első makói alkotása az 1998-ban felépült Hagymaház, amely az elmúlt évek során a város és a térség egyik legfontosabb látványosságává vált.

Az építőművész irodája a város központjában álló négytornyú épület elkészültét követően szerepet vállalt a gimnázium és tornacsarnoka megépítésében, a főtér felújításában és a Kossuth-szobor áthelyezésében, a Kálvin téri iskolaépület újjászületésében, az új makói buszpályaudvar és az újvárosi bölcsőde megtervezésében, valamint a Csanád vezér téri közhivatalok háza kialakításában.

Makovecz Imre tervezte a tanuszodát és a Marczibányi téren álló zenepavilont is. A művész legjelentősebb makói munkája az új fürdő épületének megtervezése volt, ennek elkészültét azonban már nem élhette meg.

A József Attila Múzeumban nyíló emlékkiállításon harminc eredeti tervrajzot, különböző skicceket és vázlatokat mutatnak be. A legendás építész egyik utolsó alkotásaként a makói Hagymatikum-fürdőt tartják számon, amelynek nagyméretű, kétszer kétméteres makettjét is körbejárhatja a közönség.

Különböző tablókon a Makovecz által tervezett makói épületekről készült fotókat láthatják az érdeklődők, valamint egy az építésszel készült interjút is megtekinthetnek.