irodalom
2012. 03. 19.
Részvételi csúcs a jubileumi sanghaji irodalmi fesztiválon
Minden korábbinál több érdeklődőt vonzott az idén tizedik születésnapját ünneplő Sanghaji Nemzetközi Irodalmi Fesztivál, amely vasárnap ért véget a kelet-kínai metropoliszban.
A kéthetes programsorozat ideje alatt a kínai közönség tizenöt ország több mint nyolcvan írójával és művészével ismerkedhetett meg, köztük a magyarul A mennyei örömök klubja címen megjelent nemzetközi bestsellert jegyző Amy Tannal, a gyerekkönyveivel hírnevet szerző Sarah Brennannal, valamint a Simpson család és a Futurama animációs sorozatok kitalálójával, Matt Groeninggel.
Az író-olvasó találkozókra, ebédekre és workshopokra már hetekkel a fesztivál március 4-i kezdete előtt elfogytak a jegyek, a rendezvény első hetében minden más program is telt házzal ment. A fesztiválon kiemelt szerepet kaptak a Kínával kapcsolatos témák és az újonnan megjelent könyvek. A kanadai Jonathan Campbell a kínai rockzenével kapcsolatos könyvét mutatta be, a német Steffi Schmitt arról szólt, miként mesélnek a sanghaji séták a metropolisz történetéről, a város három legmagasabb felhőkarcolóját tervező építészek egy része pedig a Sanghaj jövőjét illető elképzeléseikről beszéltek.
Kína nemzetközi politikában és gazdaságban betöltött szerepe ma már vitathatatlan, a kínai irodalom globális hatása ugyanakkor igen csekély. A kínai kortárs szerzőket és műveiket nem ismerik külföldön, ennek részben a nyelv sajátossága az oka: a kínairól való fordítás jóval nehezebb, különleges képességeket és jártasságot kíván, ilyen szakemberekből viszont nagyon kevés van - hangzott el az irodalmi fesztiválon.
Az író-olvasó találkozókra, ebédekre és workshopokra már hetekkel a fesztivál március 4-i kezdete előtt elfogytak a jegyek, a rendezvény első hetében minden más program is telt házzal ment. A fesztiválon kiemelt szerepet kaptak a Kínával kapcsolatos témák és az újonnan megjelent könyvek. A kanadai Jonathan Campbell a kínai rockzenével kapcsolatos könyvét mutatta be, a német Steffi Schmitt arról szólt, miként mesélnek a sanghaji séták a metropolisz történetéről, a város három legmagasabb felhőkarcolóját tervező építészek egy része pedig a Sanghaj jövőjét illető elképzeléseikről beszéltek.
Kína nemzetközi politikában és gazdaságban betöltött szerepe ma már vitathatatlan, a kínai irodalom globális hatása ugyanakkor igen csekély. A kínai kortárs szerzőket és műveiket nem ismerik külföldön, ennek részben a nyelv sajátossága az oka: a kínairól való fordítás jóval nehezebb, különleges képességeket és jártasságot kíván, ilyen szakemberekből viszont nagyon kevés van - hangzott el az irodalmi fesztiválon.
További írások a rovatból
A Könyvfesztiválon Pierre Assouline-t kérdezték a Goncourt-díjról
Más művészeti ágakról
Mit jelent az ifjúsági irodalom ma? – kerekasztal beszélgetés
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat