irodalom
2012. 03. 18.
Az amerikai Magyar Baráti Közösség is a friss Magyar Örökség-díjasok között
Írói életutat és közéleti tevékenységet is díjaznak március 24-én a Magyar Örökség kitüntető címmel, az ünnepséget hagyományosan a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezik.
A Magyar Örökség és Európa Egyesület által alapított elismerést a 20. század első felének fontos magyar személyiségei, legjelentősebb magyar teljesítményei kapják negyedévente. A friss díjazottak között szerepel: a Magyar Baráti Közösség (USA) magyarságmentő szolgálata, a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, Korzenszky Richárd munkássága, Tormay Cécile, a Napkelet című folyóirat alapítójának szépírói munkássága, Gulyás Gyula és Gulyás János hiteles dokumentumfilmes művészete, Veres Péter nemzetépítő munkássága, valamint a 210 éves marosvásárhelyi Teleki Téka (mai nevén Teleki-Bolyai Könyvtár) kincsőrzése - közölte az MTI-vel az egyesület.
Az amerikai székhelyű, 1967-ben alapított Magyar Baráti Közösség (MBK) a magyar kulturális és felekezetektől független vallási értékeket ápolja, tanítja és adja tovább az Egyesült Államokban. Célja, a magyar összetartás elősegítése és a magyar-amerikai öntudat fejlesztése. Évente egy alkalommal - ITT-OTT néven - konferenciát szerveznek az Ohio állambeli Reménység tavánál (Lake Hope), ahol tudományos előadásokkal, kulturális műsorral, fórumokkal, kötetlen programokkal és ökumenikus istentisztelettel találkozhatnak az érdeklődők. A szervezet jelenlegi választott vezetője, gondnoka Kovalszki Péter, Michigan államban élő orvos.
Díjat kap az Arany Dániel által alapított Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok (KöMal) című folyóirat, amelynek első száma 1894. január 1-jén jelent meg. A középiskolásoknak szóló matematikai újság célja, hogy tartalmával "gazdag példatárat" adjon tanároknak és tanulóknak egyaránt. Megjelenése óta matematikusok és más tudósok több nemzedéke csiszolta problémamegoldó képességét a KöMaL révén.
Munkásságáért kapja az elismerést Korzenszky Richárd. Pappá szentelése után az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen 1969-ben szerzett magyar-orosz szakos tanári diplomát, majd 1973-tól Pannonhalmán gimnáziumi és teológia tanár, később főapáti titkár, majd 1979-től a gimnázium igazgatója. Főmonostori perjel, a katolikus egyház képviselője a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztériumban, 1991-től itt miniszteri biztos, 1994 óta a tihanyi bencés apátság perjele. 1995-ben Trefort Ágoston-díjjal tüntették ki.
Tormay Cécile a két világháború közötti időszak elismert írója, közéleti szereplő, szerkesztő, műfordító. Első novellásköteteit 1911-ben követte az Emberek a kövek között című regénye, amely külföldön is nagy elismerést vívott ki: főbb műveit - többek között - angol, német, francia, olasz, finn és svéd nyelvre is lefordították. Az általa alapított Napkelet folyóirat szerkesztője 1923 és 1937 között. Korabeli legenda szerint az MTA 1937-ben Nobel-díjra kívánta ajánlani az írónőt, aki most szépírói munkásságáért kapja a díjat.
Gulyás Gyula és Gulyás János hiteles dokumentumfilmes művészete is kiérdemelte az egyesület elismerését. A rendezőpáros dokumentumfilmjei nem azért súlyos művek, mert esetenként megrázó dokumentumokat állítanak a néző elé, hanem mert ezekből a történetekből az élet elevenségének és összetettségének intenzitása sugárzik - fogalmaz Gulyásék művészetéről a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete.
Veres Péter Kossuth-díjas író, politikus, első tanulmányát 1928-ban közölte a Századunk című folyóirat. Ettől kezdve sorra jelentek meg a földkérdéssel és a parasztság helyzetével foglalkozó publicisztikai írásai, majd novellái a Népszavában, a Gondolatban és a Korunkban. 1936-ban látott napvilágot első kötete, az Alföld parasztsága című szociográfiáját a Válasz közölte folytatásokban. A kitüntetést nemzetépítő munkásságával érdemelte ki.
A Teleki–Bolyai Könyvtár vagy közismert nevén Teleki Téka Marosvásárhely egyik legjelentősebb kulturális öröksége. A könyvtárat gróf Teleki Sámuel létesítette 1802-ben. A bibliotéka több ősnyomtatványt, számos régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz.
A Magyar Örökség-díjban évente négy alkalommal hét-hét jelentős magyar teljesítmény részesül.
Az amerikai székhelyű, 1967-ben alapított Magyar Baráti Közösség (MBK) a magyar kulturális és felekezetektől független vallási értékeket ápolja, tanítja és adja tovább az Egyesült Államokban. Célja, a magyar összetartás elősegítése és a magyar-amerikai öntudat fejlesztése. Évente egy alkalommal - ITT-OTT néven - konferenciát szerveznek az Ohio állambeli Reménység tavánál (Lake Hope), ahol tudományos előadásokkal, kulturális műsorral, fórumokkal, kötetlen programokkal és ökumenikus istentisztelettel találkozhatnak az érdeklődők. A szervezet jelenlegi választott vezetője, gondnoka Kovalszki Péter, Michigan államban élő orvos.
Díjat kap az Arany Dániel által alapított Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok (KöMal) című folyóirat, amelynek első száma 1894. január 1-jén jelent meg. A középiskolásoknak szóló matematikai újság célja, hogy tartalmával "gazdag példatárat" adjon tanároknak és tanulóknak egyaránt. Megjelenése óta matematikusok és más tudósok több nemzedéke csiszolta problémamegoldó képességét a KöMaL révén.
Munkásságáért kapja az elismerést Korzenszky Richárd. Pappá szentelése után az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen 1969-ben szerzett magyar-orosz szakos tanári diplomát, majd 1973-tól Pannonhalmán gimnáziumi és teológia tanár, később főapáti titkár, majd 1979-től a gimnázium igazgatója. Főmonostori perjel, a katolikus egyház képviselője a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztériumban, 1991-től itt miniszteri biztos, 1994 óta a tihanyi bencés apátság perjele. 1995-ben Trefort Ágoston-díjjal tüntették ki.
Tormay Cécile a két világháború közötti időszak elismert írója, közéleti szereplő, szerkesztő, műfordító. Első novellásköteteit 1911-ben követte az Emberek a kövek között című regénye, amely külföldön is nagy elismerést vívott ki: főbb műveit - többek között - angol, német, francia, olasz, finn és svéd nyelvre is lefordították. Az általa alapított Napkelet folyóirat szerkesztője 1923 és 1937 között. Korabeli legenda szerint az MTA 1937-ben Nobel-díjra kívánta ajánlani az írónőt, aki most szépírói munkásságáért kapja a díjat.
Gulyás Gyula és Gulyás János hiteles dokumentumfilmes művészete is kiérdemelte az egyesület elismerését. A rendezőpáros dokumentumfilmjei nem azért súlyos művek, mert esetenként megrázó dokumentumokat állítanak a néző elé, hanem mert ezekből a történetekből az élet elevenségének és összetettségének intenzitása sugárzik - fogalmaz Gulyásék művészetéről a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete.
Veres Péter Kossuth-díjas író, politikus, első tanulmányát 1928-ban közölte a Századunk című folyóirat. Ettől kezdve sorra jelentek meg a földkérdéssel és a parasztság helyzetével foglalkozó publicisztikai írásai, majd novellái a Népszavában, a Gondolatban és a Korunkban. 1936-ban látott napvilágot első kötete, az Alföld parasztsága című szociográfiáját a Válasz közölte folytatásokban. A kitüntetést nemzetépítő munkásságával érdemelte ki.
A Teleki–Bolyai Könyvtár vagy közismert nevén Teleki Téka Marosvásárhely egyik legjelentősebb kulturális öröksége. A könyvtárat gróf Teleki Sámuel létesítette 1802-ben. A bibliotéka több ősnyomtatványt, számos régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz.
A Magyar Örökség-díjban évente négy alkalommal hét-hét jelentős magyar teljesítmény részesül.
További írások a rovatból
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról