Kecskés Noémi sajtóreferens az MTI-nek elmondta: március 15-én és a következő három napban a nemzeti ünnepé a főszerep skanzenben, a kilátogató felnőttek és gyerekek számos olyan programmal és foglalkozással találkozhatnak, amelyek 1848-hoz kötődnek.

A huszárpróbák alkalmával kiderül, hogy ki a legrátermettebb legény: kicsik és nagyok megmérettethetik magukat a gólyalábazásban, dárdahajításban, íjászatban, de csapatokat alkotva megütközik egymással a huszárcsákós 10. fehérvári huszárezred és az 5. Radetzky-huszárezred is, ahol a cél, hogy az egyik csapat áttörje a másik védővonalát és katonákat raboljon.

A csapatjátékok között szerepel még a Pallóküzdelem és a Várfoglaló, ahol a katonák "ágyúgolyókkal" lövik a vár fokán álló Habsburgok címerállatát, míg a védők feladata pajzzsal hárítani a találatokat.

A küzdelmekben megfáradt látogatók csákó-, kard-, hintaló- és játékhuszár-készítésben vehetnek részt a kézműves helyszíneken, a konyhákban frissen készül a Kossuth- és a pozsonyi kifli, de kiderül az is, miért tartják számon a túrós csuszát Petőfi, a citromos kolbászt pedig Kossuth kedvenc ételeként. A finomságokat testi-lelki betegségek elűzésére szolgáló házilag készített gyógyteákkal öblíthetik le a vendégek.

A portákon a népművészet mestereinek nemzeti jelképekkel díszített tárgyai sorakoznak majd és bárki bekapcsolódhat a fa-, csont-, szarufaragásba, bútorrestaurálásba, a saját kézzel kifaragott Kossuth-címert pedig haza is lehet vinni.

Március 15-én, a nemzeti ünnepen nemcsak programokkal, hanem nemzeti jelképeket rejtő tárlattal is készülnek a skanzen munkatársai. A világhírű, idén 110 éves halasi csipke mutatkozik be a bejárati épület kis kiállítóterében. A hófehér és leheletfinom cérnával, teljes mértékben kézimunkával készített egyedi csipkecsodákat április 15-ig állítják ki.