A Kárpát-medencében együtt élő népek - magyarok, szlovákok, románok, cigányok, horvátok stb. együttélésük folyamán, egymással szoros kölcsönhatásban fejlesztették ki azt az egyedülállóan sokszínű és rendkívül gazdag európai népi kultúrát, mely egyetlen nép jelenlétében nem válhatott volna ilyen gazdaggá.

A hagyomány közös gyökerei ellenére tájegységenként, népcsoportonként sajátosan egyedi vonásait fedezhetjük fel ennek a kultúrának. Egyes vidékeken más-más módon érvényesülnek és maradnak fenn történeti hatások, élnek tovább vagy halnak ki szokások, viseletek, szerveződnek szorosabb kötelékbe vagy bomlanak fel közösségek, hatnak új divatok.

A tudomány választ ad és folyamatosan keresi az okait ezeknek a változásoknak, de népművészetünkben egyszerre fedezhetjük fel századok, népek kreativitásának, szépérzékének, művészi alkotóképességének bizonyítékát, melyet az újabb és újabb korosztályok formálnak saját képükre.

A Muharay Elemér Népművészeti Szövetség együttesei igyekeznek megismerni és megmutatni szűkebb pátriájuk tánc-, zene- és szokáshagyományait. Az elmúlt évben Galga-, Rákosmente és Palócföld együttesei mutatták be tavaszi szokásaikat, a jelen programban Nyugat-Magyarország legjellegzetesebb és máig élő hagyományait láthatjuk.

Ez a vidék országunk legkorábban polgárosodott része, de éppen korai polgárosodásuk hívta fel a figyelmet a hagyományőrzés fontosságára. Itt alakultak az ország legelső együttesei (az 1920-as években), melyek évtizedeken átívelő folyamatos munkájukkal nemcsak a hagyományok továbbélését biztosították, hanem faluközösségeik megtartását is.

Rábaköz jellegzetes reprezentatív tánctípusa a verbunk. A magyar nyelvterület egyetlen pontja, ahol a történeti körverbunk nyomai az élő hagyományban szinte a legutóbbi időkig fennmaradtak.

A verbunknak sajátos szerepe volt a rábaközi táncéletben, melynek középpontjában a rendkívül élénk, fejlett legényélet állt.
A verbunkhoz elő- vagy utójátékként kétféle tánc kapcsolódik. Mind a kapuvári, mind pedig a kónyi típushoz az ún. mars vagy dus nevű tánc szolgál részként. Sokféle funkcióban, menettáncként, páros táncként, férfi szólótáncként, csoportos kocsmai mulatótáncként, a szünetek megrendelésre járt virtuskodó táncaként használják.

A terület csárdásai szervesen illeszkednek a nyugati terület friss csárdásai közé.

A Vasvár megyei magyar néptánc régi rétegébe tartozó hagyomány legjelentősebb képviselője a kanász-, ugróstánc stílus. Ebbe a rétegbe sorolhatjuk a különböző eszközökkel járt ügyességi táncokat (kanásztánc, söprűs táncok), a szólóban vagy párosan járt ugrósokat, továbbá a dramatikus és pantomimikus táncokat is.

A XVIII. század végétől nyomon követhető új stílus férfitáncának reprezentatív képviselője Vasvár megyében a Gencsi és Perenyei körverbunk, mely három részre tagozódó tánc-folyamat.

A táncok mellett a népszokásaik gazdasága, sokszínűsége is páratlan. Műsorukban a most is élő szentcsaládjárást, farsangfarkán lévő rönkhúzást, a téli ünnepkörben lévő regölést, János köszöntőt, pünkösdölőt, legényavatást, regrutázást, kanászválasztást, aratás és lakodalom szokásait mutatják be az együttesek.

A terület tánczenéjében a korai verbunkos zene nyomai, valamint a lassú műverbunk számos dallama ma is megtalálható. E terület az elmúlt évszázadok folyamán híres központja volt a magyar hangszeres tánczenének.

A gazdag népi játék, szokás és táncanyag, felfedezésének, felgyűjtésének és közreadásának jelentős egyéniségei között elsősorban Lajtha Lászlót kell megemlítenünk, aki nemcsak a soproni Tendli Pál és a szombathelyi Csejtei István gazdag hangszeres tánczenei anyagát adta nekünk, hanem hallatlanul pontos táncleírásaival felhívta a figyelmet a terület gazdag táncanyagára.

A zenei és tánchagyomány további széleskörű feltárása köszönhető Barsi Ernő, Békefi Antal, Halmos István, Horváth Győző, Pesovár Ernő, Timaffy László, Volly István munkásságának.

Tavaszköszöntő
március 17. (szombat), 16:00, MOM Kulturális Központ

Közreműködők:

Bokréta Hagyományőrző Együttes – Szany
Énekes Lenke Hagyományőrző Együttes – Vitnyéd
Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes
Kapuvár Néptáncegyüttes
Szili Hagyományőrző Együttes
és az együttesek gyermek táncosai.

Bognár Szilvia – énekes
Boglya Népzenei Együttes – Szombathely
Cseh Tamás és Zenekara – Kapuvár
Greznár Zoltán és Zenekara – Szany
Kajos László és Zenekara - Szil
Tulipánt Népzenei Együttes - Vitnyéd

Együttesvezetők, koreográfusok:
Antal Áron, Csitei Gábor, Csollány Csaba, Gerlecz László, Schwarckopf Gyula, Töreki Imre, Varga Albin, Zsámboki László

Rendező: Csollány Csaba

Program

16.00 Zenés köszöntő – vendégfogadás, kínálás

16.30-18.30 „Facsiga” Játszóház.
Szeretettel várunk minden kicsit és nagyot, aki szeretne megismerkedni nagyszüleink, dédszüleink játékaival. Lesz fonás, bütykölés, kütyüzés, éneklés, mesélés, madzagfonás, ékszerkészítés, tojásírás. Készül sárkány, rongybaba, kócvirág, csutka és rongybaba, csuhé figurák.

17.00-18.30Aprók tánca – Tímár Böske, a Csillagszemű táncegyüttes és a
rábaközi Népművészet Mestereinek közreműködésével.
Közreműködik: Greznár Zoltán és zenekara, Szany
19.00 Tavaszköszöntő
„Az ember élet fordulói” – Nyugat-magyarországi népszokások

21.30-23.00 Hagyományőrző bálja – Muzsikálnak az együttesek zenekarai


Gyerekprogramok: a pécsváradi Zengő Táncegyüttes játszóházvezetői.

Fogadó együttesek: Bag, Isaszeg, Veresegyház táncosai

A Tavaszköszöntő program rendezője: a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség

Fővédnök: Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere

Jegyek ára: 2000 Ft
Gyerekjegy: 1000 Ft
Családi jegy: 4000 Ft
Csoportos kedvezmény (15 főn felül) 1800 Ft

Jegyrendelés: muharay@mail.datanet.hu
és a MOM Kult. Közp. Jegyirodájában.