Kukorelli István, az ELTE egyetemi tanára Gyarmati Györgynek, az ÁBTL főigazgatójának Kísértő közelmúlt című kötetéről elmondta: a szerző a kiadványban tisztázza, hogy az ÁBTL-nek feladata az állampolgárok információs kárpótlása, a történészek múltfeltáró munkájának segítése és a közéleti szereplők átvilágítása (lusztráció).

Hozzátette: Gyarmati György a könyvben leírja, hogy az iratok 80 százaléka a pártállam időszakában megfigyelt egymillió emberről szól, nekik, illetve a törvényben meghatározott hozzátartozói körnek lehetőségük van információhoz jutni arról, hogy miket jelentettek róluk az állambiztonsági szervek. Az iratok zömében egy-egy oldalon fél tucat név is található - mondta.

Gyarmati György közzétette: 200 ezerre tehető a korabeli ügynökök száma, de csupán 5-10 százalék a megfelelő biztonsággal azonosítható személyek aránya.

A szerző óv "az ügynökcentrikus megközelítéstől, az ügynökvadászattól", mert ez esetben elveszik a diktatúra lényege, a felelősség reális, történelmi megítélése, az, hogy "valakik mozgatták ezt a rendszert". Ráadásuk az ügynökök meglehetősen különbözőek voltak az ártalmasság fokozatai szempontjából is - mutatott rá.

Hozzáfűzte: a könyv utal a magyar politika nagy mulasztására, arra, hogy a Nemzeti Kerekasztalnál csak a hatalom átadásában sikerült megegyezni, de egyebek mellett az átvilágításban nem.

Fenntarthatatlannak nevezi a könyv azt a jelenséget is, hogy az egyes politikai irányzatok hangoztatják: "az én ügynököm hazafi, a tiéd hazaáruló".

Mártonffy Marcell egyetemi docens Bánkuti Gábor történész Jezsuiták a diktatúrában című, a szerzetesrend magyarországi rendtartományának 1945 és 1965 közötti történetét bemutató könyvéről elmondta: az abban szereplő információknak olyan a hangvételük, hogy "hozzájárul a társadalmi közmegegyezéshez".

A katolikus egyház elmúlt évtizedeiről, a szerzetesek megpróbáltatásairól érdemes volna azt is tudni, hogy a szereplők hogyan mesélnék el ezeket a történeteket - vélekedett.

Mint mondta, "ebben a regényben nincsenek párbeszédek, csak akciók vannak, zúdul a cselekmény", miközben a tulajdonától, munkaterületeitől fokozatosan megfosztott, illegalitásba szorult szerzetesrend történetéről olvas az érdeklődő. Meglátása szerint a könyv bevezető rendtörténeti áttekintése "a tárgyalt korszak kontrasztjává válik", mert utóbbiban "macska-egér harc folyt" az állam és a szerzetesrend között.

Timár Péter, a Fotóművészet című lap főszerkesztője Müller Rolfnak, az ÁBTL történészének Titkok - képek - nyolcvanas évek című munkája kapcsán megjegyezte: nem érti, ha valaki csodálkozik azon, hogy megfigyelték a pártállami rendszerben, hozzátéve: jelenleg is működnek titkosszolgálatok.

Meglátása szerint a könyvben is tárgyalt falfirkák nagy részének elenyésző volt a politikai üzenete, de akadt olyan is, amely azt írta, hogy "Afganisztán a Szovjetunió Vietnámja". Voltak olyan megnyilvánulások is a feliratok között, amelyeket szerinte egy modern demokráciában is büntetni kell.

Mint mondta, a nyolcvanas évek rendőrségének akcióiról, illetve emlékhelyek megbecstelenítéséről is szerepelnek fotók, valamint azok történészi kommentárjai a kötetben. Utóbbi bűnügyekben nemigen volt megtorlás, ami véleménye szerint azt támasztja alá, hogy az ügynökhálózat munkája nem volt annyira intenzív a kádári Magyarországon, mint az NDK-ban.

Váradi Péter, az ÁBTL mellett a köteteket gondozó L'Harmattan Kiadó szerkesztője az eseményen kiemelte: mintegy 700 tudományos kötetet publikáltak fennállásuk 13 éve alatt.