Elmondta, az idén jelentős többletforrásokat kapott az Akadémia a költségvetésből, amelyet négy nagy területen használ fel. Az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) támogatása 2,5 milliárd forinttal nőtt, kétmilliárd forint áll a rendelkezésre a műszerbeszerzésekre az MTA kutatóintézeteiben, ahol tíz éve nem voltak ilyen fejlesztési lehetőségek, továbbá hatszázmilliót fordíthatnak 15-20 támogatott egyetemi kutatócsoport létrehozására, valamint 1,2 milliárd forint jut a már odaítélt 1 milliárd forinton felül a Lendület-programra.

"A korábbi évekkel szemben az idén három kategóriában hirdettük meg a Lendület-pályázatokat: egyrészt az első saját kutatócsoportot indító kutatók részére, másrészt a már jelentős kutatás-fejlesztési gyakorlattal rendelkezők számára, valamint a különösen kiemelkedő, a nemzetközi tudományos életben igen magasra értékelt tudósoknak is nyújtunk lehetőséget, hogy Magyarországon kutatócsoportot hozzanak létre" - hangoztatta az MTA elnöke, hozzátéve: a harmadik kategóriában csak kivételes esetben hirdetnek eredményt.

"A pályázatokban megjelölt támogatási igény 5,7 milliárd forint, ami több mint a négyszerese az elosztható 1,2 milliárd forintnak. Ez bizonyos értelemben jó, mert kemény versenyt jelent, bizonyos értelemben pedig rossz, mert csupán a pályázók negyede nyerhet" - emelte ki Pálinkás József.

Ismertetése szerint az MTA intézeteiben 54 tudós hozna létre új kutatócsoportot: huszonnyolc az első kategóriában pályázott, 22 a másodikban, négyen pedig a harmadik kategóriában indultak. Az egyetemeken hetvenkilencen terveznének új kutatócsoportot, közülük 34 kutató az első kategóriában, 37 a másodikban és 8 a harmadikban pályázott.

"A 79 pályázatból 66 az ELTE-ről, a Semmelweis Egyetemről, a Debreceni Egyetemről, valamint a Szegedi Tudományegyetemről érkezett. Ami a kutatóintézeteket illeti, a kisebbek kevesebb pályázatot adtak be, a nagyobbak többet. Csupán egy intézmény, a Természettudományi Kutatóközpont emelkedik ki, amely nagyon sok pályázatot nyújtott be" - sorolta az adatokat Pálinkás József, aki aggasztónak nevezte, hogy kicsi a mobilitás az intézmények között. Külföldről mindössze 17-en pályáztak, öten ipari kutatóhelyekről, a túlnyomó többség viszont az MTA kutatóintézeteiből és az egyetemekről jelentkezett. Az 54 akadémiai kutatóhelyre pályázó közül 39 maradna jelenlegi intézetében, az egyetemek esetében pedig 79-ből 66 szeretne eredeti munkahelyén kutatócsoportot létrehozni.

"A pályázatok értékelése most kezdődik, az anonim bírálók májusban hozzák meg a döntést" - magyarázta Pálinkás József.

Az MTA elnöke kitért arra is, hogy 600 millió forint áll a rendelkezésre támogatott egyetemi kutatócsoportok létrehozására.

"Ebből az összegből 15-20 kutatócsoportot lehet támogatni, Hetvenöt pályázat érkezett, többségük a társadalomtudományok területéről, a megpályázott összeg 2,6 milliárd forint, vagyis itt is négyszeres a túljelentkezés. Az intézmények szerinti megoszlás is nagyjából azt a képet mutatja, mint a Lendület-programnál: 5-6 magyarországi egyetem képes egy ilyen kiválósági pályázaton indulni, ahol a feltételeket a nemzetközi mérce szabja meg" - fogalmazott Pálinkás József.

Mint kiemelte, mindent egybevetve 2012-ben a korábbinál több mint hétmilliárd forinttal fordítanak többet Magyarországon a kutatás-fejlesztésre.

"Azt gondolom, hogy ez az összeg jelentősen érezteti hatását a magyarországi kutatások, elsősorban a felfedező kutatások területén, amely egyik évről a másikra mintegy hétmilliárd forinttal nagyobb támogatást kap. Ez a jelentős összeg a kormány részéről egy nagyon határozott elkötelezettséget mutat a kutatások finanszírozására, beleértve a jövőbeli fejlesztéseket is, hiszen e pénzek jelentős része bázisfinanszírozásba beépülő összeg. A Lendület-pályázat nyertesei például azt az ígéretet kapják, hogy 5 évig finanszírozzuk kutatásaikat, amennyiben pedig sikeresek, akkor a továbbiakban is" - emelte ki Pálinkás József.