zene
2008. 08. 20.
Helikopter-vonósnégyes és elektronikus zene
MTI/PRAE.HU
Augusztus 22-én lenne nyolcvan éves a múlt század második felének egyik legjelentősebb zeneszerzője, a német Karlheinz Stockhausen. Megosztotta a kritikusokat és a közönséget, egyesek lángésznek kiáltották ki, mások szerint nem is értett a zenéhez - közömbösen azonban senkit sem hagyott.
Szülei korán elváltak, mostohaanyjával nehezen jött ki, anyját a náci eutanázia-programban vesztette el, apja a második világháború végén esett el. Egyformán tehetséges volt írónak és zenésznek is, végül az utóbbi mellett kötelezte el magát. A svájci Frank Martin oktatta zeneszerzésre, majd Párizsban Olivier Messiaen tanítványa lett, megismerkedett Pierre Boulez-vel és az elektronikus zenével.
Kölni elektronikus zenei stúdiójában kezdetben hagyományos hangszereket használt, de már az ötvenes években új effektusokkal próbálkozott, például az emberi hangot bontotta elemeire. Túllépett a Webern-féle avantgárdon is, soha nem akart megfelelni a közérthetőség vagy a közízlés szempontjainak. Elméleteit és sajátos esztétikáját 1953-tól oktatta is, hatása felmérhetetlen egy egész zeneszerző-nemzedékre.
Ő teremtette meg a klasszikus elektronikus zenét, de tevékenysége ennél jóval sokrétűbb. 362 mű maradt utána, amelyek stílusukban és hangszerelésükben is igen eltérőek és tükrözik alkotójuk a miszticizmustól a kozmológián át a technológiáig terjedő érdeklődését.
1995-ben Helikopter-vonósnégyesét a holland légierő négy helikopterében ülva adták elő a zenészek, a képet, a hangszerek hangját és a gépek zaját a zeneszerző keverte a hangversenyteremben. Kamarazenéje szólóhangszerekre, elsősorban fuvolára, klarinétra és trombitára íródott, instrumentális és vokális műveiben kísérletezett a szeriális szerkesztéssel és a matematikai struktúrákkal, hangmagasságokkal, ritmusokkal és artikulációval. Himnuszok című, három variációban is elkészült kompozíciójában a nemzeti himnuszokat és az elektronikus hangzást szőtte össze komplex zenei struktúrává.
A hetvenes évektől írta Licht (Fény) című hétrészes ciklusát, a világ leghosszabb operáját. A hét minden napjára egy darabot szánt, a teljes ciklus 29 órán át tart. A szövegkönyv változatos mitológiákból merít, a legtöbbet az Urantia Könyvből, amely - állítólag - földön kívüliektől származik. A ciklus egyik részében, a Montag aus Licht 1988-as bemutatóján a milánói Scalában a Magyar Rádió gyermekkórusának tagjai is szerepeltek.
A "más világban gondolkodó" zeneszerző hatalmas vihart kavart, amikor a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat minden idők legnagyobb műalkotásának nevezte. Stockhausen tavaly december 5-én halt meg, nem érte meg a 80. születésnapjára írott Tierkreis Zodiac című művének bemutatóját, amely szeptember 16-án hangzik fel először Bolognában.
A kortárs zenéből John Cage mellett ő az egyetlen, aki elérte a nagyközönség ingerküszöbét, hatása a könnyűzenére is szinte felmérhetetlen, elismerte művészetét Frank Zappa, a Pink Floyd, a Jefferson Airplane vagy Björk. A Beatles rátette arcképét a Bosrőrmester lemez borítójára, s az ő hatására születtek A Day in the Life és Revolution 9 című dalaik.
Az alábbi videó egy Stockhausennel készült nyolc perces angol nyelvű riportfilm, érdemes végignézni!
Kölni elektronikus zenei stúdiójában kezdetben hagyományos hangszereket használt, de már az ötvenes években új effektusokkal próbálkozott, például az emberi hangot bontotta elemeire. Túllépett a Webern-féle avantgárdon is, soha nem akart megfelelni a közérthetőség vagy a közízlés szempontjainak. Elméleteit és sajátos esztétikáját 1953-tól oktatta is, hatása felmérhetetlen egy egész zeneszerző-nemzedékre.
Ő teremtette meg a klasszikus elektronikus zenét, de tevékenysége ennél jóval sokrétűbb. 362 mű maradt utána, amelyek stílusukban és hangszerelésükben is igen eltérőek és tükrözik alkotójuk a miszticizmustól a kozmológián át a technológiáig terjedő érdeklődését.
1995-ben Helikopter-vonósnégyesét a holland légierő négy helikopterében ülva adták elő a zenészek, a képet, a hangszerek hangját és a gépek zaját a zeneszerző keverte a hangversenyteremben. Kamarazenéje szólóhangszerekre, elsősorban fuvolára, klarinétra és trombitára íródott, instrumentális és vokális műveiben kísérletezett a szeriális szerkesztéssel és a matematikai struktúrákkal, hangmagasságokkal, ritmusokkal és artikulációval. Himnuszok című, három variációban is elkészült kompozíciójában a nemzeti himnuszokat és az elektronikus hangzást szőtte össze komplex zenei struktúrává.
A hetvenes évektől írta Licht (Fény) című hétrészes ciklusát, a világ leghosszabb operáját. A hét minden napjára egy darabot szánt, a teljes ciklus 29 órán át tart. A szövegkönyv változatos mitológiákból merít, a legtöbbet az Urantia Könyvből, amely - állítólag - földön kívüliektől származik. A ciklus egyik részében, a Montag aus Licht 1988-as bemutatóján a milánói Scalában a Magyar Rádió gyermekkórusának tagjai is szerepeltek.
A "más világban gondolkodó" zeneszerző hatalmas vihart kavart, amikor a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat minden idők legnagyobb műalkotásának nevezte. Stockhausen tavaly december 5-én halt meg, nem érte meg a 80. születésnapjára írott Tierkreis Zodiac című művének bemutatóját, amely szeptember 16-án hangzik fel először Bolognában.
A kortárs zenéből John Cage mellett ő az egyetlen, aki elérte a nagyközönség ingerküszöbét, hatása a könnyűzenére is szinte felmérhetetlen, elismerte művészetét Frank Zappa, a Pink Floyd, a Jefferson Airplane vagy Björk. A Beatles rátette arcképét a Bosrőrmester lemez borítójára, s az ő hatására születtek A Day in the Life és Revolution 9 című dalaik.
Az alábbi videó egy Stockhausennel készült nyolc perces angol nyelvű riportfilm, érdemes végignézni!
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon