Félicien Marceau, eredeti nevén Louis Carette 1913. szeptember 16-án született a belgiumi Cortenbergben. Jogi tanulmányait a leuveni egyetemen végezte, majd 1936 és 1942 között a belga rádió és televízió munkatársaként dolgozott, a német megszállás idején 1944-ben emigrált Franciaországba, 1959-ben vette fel a francia állampolgárságot.

Creezy című regényéért 1969-ben megkapta a legjelentősebb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat, 1976-ban pedig a Francia Akadémia tagjává választották, Marcel Achard halálát követően.

A Becsületrend lovagja volt, és számos egyéb irodalmi díjjal (Interallié, 1955, Jean Giono, 1993, Jacques Audiberti, 1994) tüntették ki.
Hosszú és művekben nagyon gazdag irodalmi pályáját keserédes, humorral teli, időnként provokatív stílus jellemezte, műveiben elsősorban az egyén szabadságkeresése érdekelte a természeténél fogva elnyomó társadalomban.

A Goncourt-díj odaítélésekor már elismert és kedvelt regényírónak számított Franciaországban, de színpadi szerzőként is jelentős sikereket ért el.

Az 1956-ban írt A tojás című darabját Hubay Miklós fordításában Magyarországon többször is bemutatták. A párizsi ősbemutatót követően már egy évvel műsorára tűzte a Nemzeti Színház, s az előadás nagy viharokat kavart, a kultúrpolitika ugyanis az áthallások miatt korlátozta a havi előadások számát, amelyek mindig telt házzal mentek.

A tojásban benne lenni, vagy kívül rekedni azon 1957-ben szállóigévé vált Magyarországon. Magis szerepében Kálmán György ekkor aratta első kiugró sikerét, és egy csapásra Magyarország vezető színésze lett.