bezár
 

art&design

2012. 03. 03.
Egy kisfiú szemén keresztül mutatkoznak be az iraki mindennapok
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Egy mindössze nyolc esztendős kisfiú fényképezőgép lencséjén keresztül mutatkoznak be az iraki mindennapok: Kamár Hásim igazi hírességnek számít hazájában, és legkedvesebb időtöltése a bagdadi élet megörökítése.

prae.hu

A gyerek néhány hónappal azután született, hogy az amerikai csapatok 2003-ban megszállták Bagdadot. A jelenleg harmadik osztályos kisfiú éltanuló az iskolában, és nemrég hivatalosan is Irak legfiatalabb fotóriportere lett - ezt bizonyítja a névjegykártyája is. Tavaly első helyezést ért el egy fotóversenyen, amelyre minden korosztályból lehetett nevezni. Hivatalos tagja az Iraki Újságírók Egyesületének, és rendszeresen megjelennek a munkái az egyik vezető bagdadi lapban.

Az ifjú fotós - aki állítása szerint színész szeretne lenni - a Bagdad és Bászra között nagyjából félúton fekvő Numanijáhban él a családjával. A házuk egy mezőgazdasági területen fekszik, közvetlenül a Tigris folyó partján - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában (www.telegraph.co.uk).

Kamár Hásim négy esztendős volt, amikor az édesapja kölcsönadta neki saját hagyományos - film alapú - fényképezőgépét. Amikor egy évvel később ellátogattak egy kulturális fesztiválra, mindenkit meglepett, amikor az édesapját utánozva elkezdett fotózni. "Amikor elvittük őket előhívatni, alig akarták elhinni, hogy ilyen jó képeket készített egy kisfiú" - idézte fel a gyerek, aki később az édesapjától tanult meg mindent a fény-árnyék hatásokról, és a megfelelő hely kiválasztásáról.

Fia tehetségén felbuzdulva édesapja elvitte őt az Iraki Fényképészeti Társasághoz, ahol tüstént felajánlották neki a tiszteletbeli tagságot. Kamárt később ünnepélyes keretek között is soraiba fogadta az egyesület. A ceremónián Bagdad kormányzója is részt vett, aki megajándékozta az ünnepeltet saját digitális kamerájával.

A fiú azóta egy percre sem vált meg a készüléktől. Numanijáhban mindig a folyót, a madarakat és az öreg épületeket fotózza. Egyszer egy héten az édesapja beviszi a fővárosba, ahol szabadon hódolhat szenvedélyének, és fotózhatja az embereket. "Szeretem őket lefényképezni, amikor elmélyednek a munkájukban, vagy csak üldögélnek" - húzta alá.

Kedvenc fényképe - amellyel tavaly díjat nyert - egy öreg könyvárust örökít meg, aki éppen elszundított a portékái között. "Nagyon hideg reggel volt, és nagyon tetszett a hangulat. Szeretem az olyan képeket, amelyek megörökítik a város életét" - magyarázta. Szintén a büszkeségei közé tartozik az a felvétel, amelynek megszületéséért kitartóan követte egy dongót a városban, amíg a rovar meg nem pihent a virágok között.

Kamár Hásim egy nap külföldön is szeretné bemutatni a munkáit, különösen Nagy-Britanniában. "Meg akarom mutatni a világnak, hogy a hazám a béke országa. A művészet, a szépség és a kultúra hazája. Most, hogy a katonák elmennek, én sem félek többé. Ezután szabadon fotózhatok az utcákon" - mondta.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Kritika a roveretói Művészet és fasizmus című kiállításról
Megnyitószöveg Dóra Emese és Hu-Yang Kamilla közös kiállításához
art&design

Isabela Muñoz Omega című kiállítása a Mai Manó Házban
(Súlyosan elfogult vélemény)


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés