A kiállítást hétfőn 17 órakor Vidnyánszky Attila színházigazgató-rendező nyitja meg, a tárlat kurátora Szebeni Zsuzsa - olvasható az OSZMI MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az OSZMI fennállásának 60. évfordulója alkalmából rendezett tárlatsorozattal a színházi látványvilág sokféleségét igyekeznek bemutatni a tervezők megvalósult és meg nem valósult munkáin keresztül. Túl az alkotói pályák előtti tisztelgésen, a tervezői műhelyekbe való bepillantással egy újabb kulcsot kaphatunk az előadások jobb megértéséhez.

Elsőként Olekszandr Bilozub ukrán díszlet- és jelmeztervező magyarországi és beregszászi pályájának főbb állomásait mutatják be. A tervező egy évtizede dolgozik együtt Vidnyánszky Attila rendezővel: ez idő alatt a magyar színházi világ megkerülhetetlen alkotópárosává váltak.

Amint a rendező számos nyilatkozatában megemlíti: Olekszandr Bilozub alkotótársa az "álomlátásban", művészi "ikertestvérévé" fogadta őt. Első közös munkájuk 2002-ben a Nemzeti Színház Bánk bán-előadása volt, legutóbbi pedig a debreceni Csokonai Színházban Az ember tragédiája, amelynek bemutatóját pénteken tartották.

"Ez az ember tele van költészettel. Az én költői-színházi eszményemet díszletekben és jelmezekben jelenleg ő fejezi ki leginkább. Ő az, aki folyamatosan meg tud lepni, kreativitása kifogyhatatlan. Ő alkotta meg a Csokonai Színházban A végzet hatalma, a Turandot, a Borisz Godunov és a Mesés férfiak szárnyakkal színpadi világát" - idézik Vidnyánszky Attila szavait az OSZMI közleményében.

A rendező úgy fogalmaz: Olekszandr Bilozub "fantasztikus érzékenységgel tudja beleélni magát a magyar témákba is, több magyar színpadi alapművön dolgozott már vele: ő tervezte a Bánk bán prózai és operai verziójának, a Ludas Matyinak és Az ember tragédiájának látványvilágát is.

A tárlat a hagyományos díszlet és jelmezterveken túlmutató míves tablókon, jelmezeken és kellékeken keresztül mutatja be a művészt. A kiállítás különlegességei az OSZMI szcenikai tárának gyűjteményi keretekben először bemutatott új szerzeményei (a Magyar Állami Operaház 2007-es A róka/ Mavra/ A katona története Sztravinszkij-előadásából), amelyeket az Erkel Színház adományozott a múzeumnak.