art&design
2012. 03. 02.
Canova táncosnői
A neoklasszicizmus legszebb táncosnőit mutatja be az Antonio Canova szülővárosában megnyíló kiállítás, amelyre újjászületett a művésznek az első világháborúban megsérült gipszszobra is.
A szombaton megnyíló, Canova és a tánc című kiállítás szeptember végéig látható. A venetói Possagnóban született Antonio Canova (1757-1822) most bemutatott ötven alkotásának mindegyike táncosnőt ábrázol - gipszbe öntve, festve vagy rajzolva. A kiállításra helyreállították a Cintányéros táncosnő gipszszobrát, amelyet Canova szülővárosára hagyott azzal a végrendelkezéssel, hogy úgy őrizzék, mintha márványszobor lenne - írta az olasz sajtó. A gipszszobor karjait 1918-ban a Possagno városát lövő osztrák-magyar monarchia ágyúi tépték le - tették hozzá az újságok.
A táncosnő majdnem egy évszázadig csonkán állt, a mostani restaurálást egy, a gipsz alapján készült márványszobor segítségével végezték. Canova a Cintányéros táncosnő szobrát Andrej Razumovszkij, Oroszország bécsi nagykövete számára alkotta. A márványszobor jelenleg a berlini Bode Museum elmozdíthatatlan tulajdona, a múzeum ahhoz azonban hozzájárult, hogy a márványszobor karjairól vett mintával állítsák helyre a gipszöntet végtagjait.
A táncosnőszobor másik példánya Giuseppina Bonaparte tulajdona volt. Ezt I. Sándor cár Szentpétervárra vitte, és a Canova-szobor azóta is a város múzeumában látható.
A táncosnő majdnem egy évszázadig csonkán állt, a mostani restaurálást egy, a gipsz alapján készült márványszobor segítségével végezték. Canova a Cintányéros táncosnő szobrát Andrej Razumovszkij, Oroszország bécsi nagykövete számára alkotta. A márványszobor jelenleg a berlini Bode Museum elmozdíthatatlan tulajdona, a múzeum ahhoz azonban hozzájárult, hogy a márványszobor karjairól vett mintával állítsák helyre a gipszöntet végtagjait.
A táncosnőszobor másik példánya Giuseppina Bonaparte tulajdona volt. Ezt I. Sándor cár Szentpétervárra vitte, és a Canova-szobor azóta is a város múzeumában látható.
További írások a rovatból
Hajdu Levente megnyitószövege a Kaján szisztémák című kiállításhoz
A tizenkettedik European Remembrance Symposiumról
Az acb Galéria Redők című tárlatáról
Más művészeti ágakról
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával