A védelem megszüntetését az önkormányzat kezdeményezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál (KÖH) azért, mert műemlékekre az önkormányzat építési hatósága nem adhat ki bontási kötelezést - mondta az MTI-nek Herr Teréz, a tolnai megyeszékhely főépítésze, hozzátéve, hogy többször eredménytelenül tárgyaltak a tulajdonossal az épület helyreállításáról.

A présházsor déli végén lévő szélső épületének jelenleg csak a falai állnak, a tető beomlott, és félő, hogy az oromfal az előtte haladó kerékpárútra dől. A veszélyt a ház elé húzott műanyagszalagok jelzik a közlekedőknek.

Ha az épület kikerül a műemléki nyilvántartásból, a város kötelezheti a tulajdonost a bontásra, amit ha nem tesz meg, helyette el is végezheti azt - jegyezte meg a főépítész.

Szigetvári Krisztián Tolna megyei műemlékvédelmi felügyelő elmondta: többször felszólította a műemlék tulajdonosát az állagmegóvásra, aki a felszólításnak csak részben tett eleget. A műemlékek magánszemély tulajdonosai a megóvás elmulasztása miatt akár 500 ezer forintos bírsággal is sújthatók, erre azonban ebben az esetben nem került sor.
Mint mondta, a KÖH-nek nincs kerete arra, hogy hozzájáruljon a műemlékek állagmegóvásához.

A hat tagból álló, 100-120 éves présházsor szigetszerűen maradt fenn Szekszárdon, környezetében a korabeli présházak helyén lakótelep épült. Az épületegyüttest a műemlékvédelmi hatóság 1978-ban helyezte védelem alá.

Az épületcsoport azért különleges, mert ennyi, a népi építészet jegyeit mutató présház együttesen nem maradt fenn Szekszárdon. A hat házból öt zsúptetős, amelyek egyike éppen az omlófélben lévő ház. A népi építészeti emlékek a legsérülékenyebbek, kevés présház maradt fenn eredeti formájában Szekszárdon, a meglévőkön a nádtetőt jellemzően cseréppel váltották fel - mondta a műemlékvédelmi felügyelő.

A védelem megszüntetéséről a KÖH védési és nyilvántartási bizottsága dönt. Az épületcsoport másik öt tagja egy tulajdonosé, amelyek - ha a veszélyessé vált ház lekerül a műemléki listáról -, továbbra is védettek maradnak. Az öt présház közül egynek szintén beszakadt tetőszerkezete, ennek a tulajdonosa azonban jelezte, hogy szándékában áll a helyreállítás - tette hozzá.

A műemlékvédelmi felügyelő szerint ritka, hogy a törlést kérjenek a műemléki listáról; az utóbbi két évben erre a 2008-ban leégett szakályi tájház és a szintén rossz állagú dombóvári Korona szálló esetében került sor.

A szakember a népi műemlékek megőrzésének jó példájaként említette a szintén szekszárdi, XIX. század végén épült Bogár-tanyát, amely eredeti állapotában látogatható is.