Az év elejétől hatályos kitüntetési törvény szerint a Corvin-lánccal adományozottak száma egy időben nem haladhatja meg a tizenötöt. A jogszabály szerint a Corvin-lánc - amely állami kitüntetés - megújul, és ezután a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére újra adományozható.

A részletszabályokat kormányrendeletnek kell rögzítenie.
Az ennek megfelelően a kormányzati honlapon kedden közzétett rendelettervezet - amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van, így az jelen formájában nem tekinthető a kabinet álláspontjának - az adományozásról rögzíti: a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozására a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője, aki a miniszterelnök képviselője, tesz javaslatot, amelyhez előzetesen bekéri a Corvin-lánc kitüntetettjeinek támogatását.

Orbán Viktor kormányfő tavaly április 1-jei hatállyal Granasztói Györgyöt nevezte ki a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjévé. A történész akkor azt mondta az MTI-nek, hogy először is újra kell éleszteni az immár nyolc éve nem ülésező - a díjazottakat tömörítő - Corvin-lánc testületet.

A rendelettervezet szerint az irodavezető olyan magyar vagy külföldi állampolgárnak javasolhatja a díj adományozását, aki a magyar tudomány, művészet, oktatás és művelődés fellendítése terén kimagasló érdemeket szerzett. A kitüntetett az élete végéig birtokolhatja a díjat. A birtoklási jog csak az adományozott halálával, a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős határozattal vagy a kitüntetésről lemondással szűnhet meg.

A kitüntetettekből áll a Magyar Corvin-lánc Testület, amely - mint az a tervezetben olvasható - a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén munkálkodik, továbbá őrködik a kitüntetés tekintélye felett. Külön felkérés alapján véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást, művelődést, valamint minden egyéb, általa fontosnak tartott területet érintő állami döntések tervezeteivel kapcsolatban.

Emellett figyelemmel kíséri a magyar tudományos és művészeti életet, a kultúra, az oktatás és művelődés minden, általa fontosnak tartott területének helyzetét, és ezzel kapcsolatban közérdekű javaslattal élhet, nyilvános állásfoglalást tehet közzé.

A testületet akkor alakítják meg a kitüntetettek, ha számuk eléri a tizenkettőt. Az alakuló ülést az iroda hívja össze, és a tanácskozásra meg kell hívni az adományozót is. Az alakuló ülés akkor határozatképes, ha azon legalább kilenc adományozott jelen van. A testület a tagjai közül választ elnököt és elnökhelyettest. A rendelet hatálybalépését követő harminc napon belül a Magyar Corvin-lánc Testület alapszabályának elfogadásáig az adományozottaknak ideiglenes alapszabályt kellene alkotniuk.

Az adományozást úgy kell megörökíteni, hogy az díjazott nevét és az adományozás évszámát bevésik a kitüntetés hátlapjába. Ha a kitüntetés hátoldalára több név már nem véshető fel, az érmet a "Lezárva" felirattal és az utolsó adományozott kitüntetés birtoklási joga megszűnési évszámának bevésésével kell lezárni, és végleges megőrzésre a Magyar Nemzeti Múzeumnak kell átadni. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell új kitüntetés előállításáról.

Az eredetileg tizenkét tagú grémium 2001-ben megválasztott tagjai közül Teller Ede atomfizikus, Szabó Magda író, Balogh János zoológus és Makovecz Imre építész időközben elhunyt; a Corvin-láncot így jelenleg Kallós Zoltán néprajzkutató, Lámfalussy Sándor közgazdász, Lovász László matematikus, John Lukacs történész, Nemeskürty István irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor zeneszerző és Zsigmond Vilmos operatőr viseli.

A Corvin-lánc kitüntetés az olasz művésztől eredő, XV. századbeli, harmincöt milliméter átmérőjű érem másolata, amely Mátyás királyt mellképben, jobboldali profilban ábrázolja "Mathias Rex Hungariae" körirattal. Az érmet gazdag, részben zománcozott, áttört művű reneszánsz díszítmény övezi, melybe felül mondatszalag fonódik "Pro scientia - litteris - et artibus" felirattal.

A díszítményes érem fölött aranykoszorúban Mátyás király zománcos címere van, amely arany bevonatú ezüst nyakláncon függ. A függőrész teljes hossza száz milliméter. A Corvin-lánc kisebbített alakja a Magyar Corvin-lánc függő részének hű másolata negyven milliméteres méretben - olvasható a kitüntetési törvényben.

A Corvin-kitüntetéseket Horthy Miklós kormányzó alapította Magyarország mecénás királyának, Hunyadi Mátyásnak az emlékére 1930. október 11-én. A Corvin-láncokat, -koszorúkat és -díszjelvényeket először - Mátyás király születésnapjának tiszteletére - 1931 februárjában adta át a kormányzó. A két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított a tudósoknak, íróknak, művészeknek járó jutalom. Az utolsó Corvin-kitüntetést Lehár Ferenc zeneszerző vette át 1943-ban. 1930 és 1943 között összesen 23-an kaptak Corvin-láncot.

A Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra, a 2002-es kormányváltás után azonban nem adták át. A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány azonban jelezte, másodszor is újra kívánja éleszteni a Corvin-lánc kitüntetést.