Az irodalomtörténész először a Történelemportálnak fejtette ki, hogy mi mindent hiányol a NAT tervezetéből, de arra is felhívta a figyelmet, hogy ez még nem egy lefutott történet, hiszen a NAT-ot március 2-áig lehet véleményezni.

Takaró Mihály - aki 1993 óta a magyar irodalom Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny bizottságának ügyvezető elnöke - az MTI-nek csütörtökön nyilatkozva úgy fogalmazott: 22 évvel a rendszerváltozás után nem tartható az az állapot, hogy a XX. első felének magyar irodalmát, az irodalmi kánont nem teljes egészében mutatja be az új Nemzeti alaptanterv.

Kiemelte: a magyar irodalom 1920 után kényszerből több részre szakadt, levált az erdélyi magyarság és kultúrája, megszületett egy új irányzat, a "transzilvánizmus".

Ennek az irányzatnak a képviselőit mind a mai napig nem nagyon tanítják az iskolákban - mutatott rá.

Takaró Mihály szerint, ha azt akarják, hogy a jövendő magyar generáció megismerje a két világháború közötti magyar valóságot, akkor azt is tudniuk kell, miként reagált az erdélyi magyarság erre a helyzetre.

Az irodalomtörténész - aki az 1996-ban készült négykötetes érettségi szöveggyűjtemény egyik szerkesztője, több mint száz iskolai egyedi tantervet és számos helyi tantervet bírált el - hiányolta, hogy a XX. század első felében alkotó, nemzetközileg elismert írók nem szerepelnek a tanítandó kötelező törzsanyagban. Így például még azok sem, akiket annak idején Nobel-díjra jelöltek - mint Herczeg Ferenc, Tormay Cécile és Wass Albert.

De rajtuk kívül hiányoznak a törzsanyagból olyan kiválóságok is, mint Gyóni Géza, Reményik Sándor, Tompa László, Kós Károly, Nyírő József vagy Szabó Dezső - hívta fel a figyelmet.

Ők nem hagyhatók ki semmiképpen sem - fogalmazott az irodalomtörténész. Ehhez azonban azt is hozzátette, véleménye szerint nem kánonváltást kell végrehajtani, mert azok, akik jelenleg az irodalomoktatás részei, joggal érdemelték ki ezt a státuszt, így nekik továbbra is a kánonban van a helyük.

Takaró Mihály úgy látta, ha az említett írók nem kerülnek be a tanítandó anyagba, akkor egy olyan egyoldalú irodalmi szemlélet uralkodik el, mint 1948 után, a kommunizmus egypárti diktatúrájával, amikor "kiszórtak minden olyan írót, aki valódi patrióta szemlélettel közelített a nemzeti sorskérdésekhez", és keresztény világnézetű volt.

2012-ben itt az idő, hogy végre elfogulatlanul és teljes körűen mutassák be a XX. század első felének irodalmi életét - hangoztatta az irodalomtörténész, aki jelenleg az Oktatási Hivatalnak is külső munkatársa.

Az MTI megkereste az oktatásért felelős államtitkárságot is, ahol azt a tájékoztatást adták, hogy a NAT társadalmi vitája még jelenleg is zajlik, és ezért az ügyben egyelőre nem kívánnak állást foglalni.

Az MTI információi szerint a NAT március végén kerül majd kormány elé.
A társadalmi vita keretében az új NAT-ot március 2-áig lehet véleményezni, a felvetéseket az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján várják.

Az ügyben az MTI megkereste az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet is, ahol későbbre ígértek tájékoztatást.

A megjelenő közműveltségi tartalmak a klasszikus három iskolaszakasz szerint rendeződnek: 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12. évfolyam. A NAT módosítása összefügg a 2011. december 20-án elfogadott, a Nemzeti köznevelésről szóló törvény szövegével. A 2012. szeptember 1-jétől életbe lépő törvény alapján a NAT a tervek szerint 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben, az 1., 5. és 9. évfolyamon tanulók számára lép életbe.