A még mindig a bírósági tárgyalásra váró magyar férfival Lukács Csaba újságíró készített interjút Bolíviában, Fürge Anett pedig videótelefonon kérdezte. A filmben megszólal többek közt Dénes Edit, Tóásó Előd testvére, Szászvári Linda, Rózsa-Flores Eduardo egykori élettársa, valamint Magyarosi Árpád édesanyja is.

A filmbemutatón az alkotók megpróbálták skype-on felhívni Tóásó Elődöt, de a kapcsolat nem jött létre. Mint Lukács Csaba elmondta: Bolíviában minden csak pénz kérdése, ezért lehetséges kapcsolatot teremteni a közel három éve bírósági ítélet nélkül bebörtönzött férfival.

Fürge Anett - akinek a nevéhez fűződik a Mellbevágó című dokumentumfilm is - az MTI-nek elmondta, hogy az elejétől fogva nyomon követte a történetet.

Az eltelt évek folyamán szoros kapcsolatba került Tóásó Előd testvérével, Edittel, de ma már úgy érzi, barátjának mondhatja Tóásó Elődöt is. A filmjével nem igazságot akar osztani, csupán reméli, hogy az eljut majd olyan helyekre is, ahonnan a bebörtönzött férfi segítséget kaphat. Jelenleg az angol feliratozást készítik, utána a terveik szerint emberi jogi fesztiváloknak fogják elküldeni az alkotást.

"Azok a koholt vádak, amelyeket a hatóságok felhoztak, könnyen cáfolhatók bizonyítékokkal" – mondta Fürge Anett. Megjegyezte: Bolíviában három évig lehet valakit elzárni bírósági ítélet nélkül, ám ezt a hatóságok szinte sosem tartják be, vagy koholt indokokkal meghosszabbítják.

Tóásó Előd eddig 13 szabadlábra helyezési kérelmet adott be, de egyikre sem kapott választ. Fürge Anett kiemelte: filmjéből kiderül, hogy Rózsa-Flores Eduardót és társait tőrbe csalták, a vádak koholtak.

A bemutatón Lukács Csaba arról is beszélt, hogy véleménye szerint a nemzetközi csoport – amelynek Magyarosin és Floresen kívül tagja volt az ír Michael Martin Dwyer is – elleni rajtaütést Evo Morales bolíviai elnök hatalmának megszilárdításához használták fel. Szerinte Tóásó Előd azért maradhatott életben, hogy a választási kampányban téma legyen az elnök ellen tervezett merénylet.

Lukács megjegyezte: Tóásó Előd leginkább a 2015-ben esedékes választásokban bízhat, de egyelőre nincs ütőképes ellenzéki erő Bolíviában. Elmondta, hogy a Székely Szeretetszolgálat vállalta egy nemzetközi hírű Santa Cruz-i jogvédő megbízásának összes költségét, így a jövő év első felében lezajló tárgyaláson várhatóan már ő látja el az erdélyi magyar származású férfi védelmét.

Fürge Anett az MTI-nek arról is beszélt, hogy Tóásó Előd jelenleg a politikai elítéltek között van, és kielégítő egészségi állapotnak örvend. A dokumentumfilmben elhangzott: a 2009-es rajtaütés után megverték, megkínozták, majd embertelen körülmények között tartották fogva.

Arra a kérdésre, hogy miért utazott Tóásó Előd Bolíviába, Fürge Anett azt válaszolta, hogy kalandvágyból. Emellett zenés műsort adtak az ott élő magyaroknak, és előkészítették Flores első könyvéből, a Mocskos háborúból készülő játékfilmet. A bemutatón elhangzott, a csoport elleni katonai akcióra valószínűleg azért került sor, mert Rózsa-Flores már többekkel közölte, haza akar utazni.

A bolíviai kormány hivatalos álláspontja szerint 2009 áprilisában Bolívia nyugati részén, Santa Cruz belvárosában egy szállodában a rendőrség rajtaütött külföldi zsoldosok egy csoportján, amelyet feltételezések szerint szakadár erők béreltek föl, hogy megingassák Evo Morales bolíviai elnök uralmát. A magyar-horvát-bolíviai állampolgár Rózsa Flores Eduardo - a csoport állítólagos vezetője - és két másik férfi, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpád és az ír Michael Martin Dwyer életét vesztette a kommandós rajtaütésben.

Az ügy jelenleg a La Paz-i kerületi bíróság előtt van, amely dönt a bírósági eljárás úgynevezett vádemelési szakaszának végén hozott határozat - az ügy esküdtszék elé utalása - elleni fellebbezésről.

Tavaly év végén az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának különleges eljárásokkal foglalkozó részlege felszólította Bolívia kormányát, hogy engedje szabadon a szerinte jogtalanul börtönbe zárt, magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt, akit a dél-amerikai ország terrorizmussal vádol. A részleg Tóásó Edit kérésére foglalkozott az üggyel, az álláspont öt ország független jogi szakértőinek véleménye alapján született.