bezár
 

art&design

2012. 02. 21.
Kiállítás királynékról és koronázó püspökökről
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Erzsébet királyné koronázásának 145., Zita királyné születésének 120. évfordulója alkalmából nagyszabású előadás-sorozatot és kiállítást szervez a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár az önkormányzat támogatásával.

prae.hu

A téma aktualitását az is adja, hogy nemrégiben megkezdődött Zita királyné boldoggá avatási eljárása - mondta Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója a programokat beharangozó keddi veszprémi tájékoztatón.

Mint mondta, a Királynék és koronázó püspökök című kiállításon hangsúlyos szerepet kapnak a Habsburg-kori tárgyi emlékek, főként utolsó két királynénk, Erzsébet és Zita koronázási emlékei és mítoszuk. Leszármazottaiktól érkeznek anyagok, családi relikviák, ruhák, ékszerek - sorolta az igazgató.

A tárlaton kiemelt szerepet kapnak a liturgikus koronázási emlékek, közöttük a koronázási palást 1867-ben készült bécsi másolata, amelyet Erzsébet adományozott Ranolder János veszprémi püspöknek. Bemutatják az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruhakészletet, Ranolder János koronázási pásztorbotját, a Zita királyné által adományozott pásztorbotot, valamint a 15. századi velencei Vetési-kazulát - ismertette a részleteket Udvarhelyi Erzsébet.

A kiállítás megemlékezik a magyar-lengyel közös királyi múltról is egy Krakkóban készült időszalaggal, amelyen a királynék, püspökök szerepelnek, valamint Piotr Jantos fotóművész munkáival.

A Gizella gyűjteményben május 2-án megnyíló kiállításra Kádár Tibor festőművész Erzsébet királyné-portrét készít és itt mutatják be először Udvardi Erzsébet festőművész Szent István felajánlja a koronát a Magyarok Nagyasszonyának, Szűz Máriának című festményét.
A Veszprémi Püspökség a Szent István által alapított tíz püspökség közül vélhetően a legkorábbi lehetett és 1001-ben már biztosan létezett.

A Szent Mihály-székesegyházat a bajor származású Gizella alapította. A székesegyház kegyúrnője a mindenkori királyné, az ő kancellárja pedig a veszprémi püspök volt. A veszprémi püspök királyné-koronázási jogot kapott, melyet a 13. századtól oklevél és pápai rendelkezés is biztosított.

A királynék koronázása a 16. századig a Szent Koronával történt, majd a Habsburg-korszakban az úgynevezett házi koronával. Ekkor a Szent Koronát az esztergomi érsek csak a királyné jobb vállához érintette. Ő végezte a királyné felkenését is. A veszprémi püspök a házi koronával koronázott.

A koronázó püspökökről február 29-én indul fél éven át tartó tudományos előadás-sorozat a veszprémi Szaléziánumban, elsőként Tóth Endre, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa beszél a magyar koronázási ékszerekről - közölte Karlinszky Balázs, az érseki levéltár levéltárosa.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

(Súlyosan elfogult vélemény)
A teremtett „képzelet” határtalansága
art&design

Keresztes Zoltán privát ikonjai mellé
Az Amikor Galéria debütálása a művészeti galériák soraiban

Más művészeti ágakról

színház

Egy tökéletes nap Szenteczki Zita rendezésében a Hatszín Teátrumban
Sírtunk Cannes-ban az Un Certain Regard izlandi nyitófilmjén


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés