film
2012. 02. 20.
Zöld utat kapnak az amerikai filmek Kínába
Kína az eddigiekhez képest szélesebbre tárta kapuit az Egyesült Államok filmipara előtt, ami több amerikai film fogadását és jobb üzleti feltételek biztosítását jelenti az amerikai stúdiók számára - derül ki hétfői kínai sajtójelentésekből.
Peking ugyan nem növelte a hagyományos módon készült külföldi filmek behozatalának éves 20-as kvótáját, de lehetővé teszi ezen felül 14 3D vagy IMAX, illetve hasonló formátumú film forgalmazását is - közölte hétfői összeállításában a China Daily című angol nyelvű napilap.
A döntésről Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai alelnök ötnapos egyesült államokbeli látogatása idején született megállapodás. Az amerikai filmek kínai piacra jutásának, a kulturális termékek terjesztésének korlátai ellen Washington tavaly emelt kifogást hivatalosan a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO).
Az új helyzetben lényegesen könnyebbé válik az amerikai stúdiók számára a gyorsan növekvő kínai moziközönség elérése, ezzel együtt pedig munkahelyek ezrei kaphatnak támogatást a filmiparban - állapította meg minapi nyilatkozatában Joe Biden amerikai alelnök.
Az amerikai stúdiók részesedése a kínai piacon realizált bevételből a jelenlegi 13,5-17,5 százalékról várhatóan 25 százalékra ugrik. A hírt Chris Dodd, a Motion Picture Association of America elnöke "jelentős hírnek" nevezte az iparágban dolgozó milliók számára.
A kínai mozifilmpiac bevétele 2003 óta évi 30 százalékkal bővül, tavaly elérte a 2,1 milliárd dollárt. Egyes hollywoodi filmeknek, mint például a Transformers 3-nak vagy az Avatarnak az ázsiai ország jelentette a legnagyobb tengeren túli piacot. Kínában évente több ezer új filmszínház épül, és a tervek szerint 2015-re megduplázódik a számuk, vagyis eléri a 16 ezret. Országszerte 3D-s mozikból 2500 van, míg IMAX-ból 2012 közepére 48 lesz.
A megállapodás minden bizonnyal nagyobb kihívást jelent a kínai filmgyártóknak - véli Kao Csün-su (Gao Qunshu) filmrendező a China Dailyben, ennek ellenére hosszú távon a verseny és a nyitott piac mellett száll síkra. Mint mondta, a hazai produkciók számára szűkül a terep, de egyben nagyobb nyomás nehezedik majd a kínai gyártókra, hogy jobb, piacképes filmeket állítsanak elő.
A döntésről Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai alelnök ötnapos egyesült államokbeli látogatása idején született megállapodás. Az amerikai filmek kínai piacra jutásának, a kulturális termékek terjesztésének korlátai ellen Washington tavaly emelt kifogást hivatalosan a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO).
Az új helyzetben lényegesen könnyebbé válik az amerikai stúdiók számára a gyorsan növekvő kínai moziközönség elérése, ezzel együtt pedig munkahelyek ezrei kaphatnak támogatást a filmiparban - állapította meg minapi nyilatkozatában Joe Biden amerikai alelnök.
Az amerikai stúdiók részesedése a kínai piacon realizált bevételből a jelenlegi 13,5-17,5 százalékról várhatóan 25 százalékra ugrik. A hírt Chris Dodd, a Motion Picture Association of America elnöke "jelentős hírnek" nevezte az iparágban dolgozó milliók számára.
A kínai mozifilmpiac bevétele 2003 óta évi 30 százalékkal bővül, tavaly elérte a 2,1 milliárd dollárt. Egyes hollywoodi filmeknek, mint például a Transformers 3-nak vagy az Avatarnak az ázsiai ország jelentette a legnagyobb tengeren túli piacot. Kínában évente több ezer új filmszínház épül, és a tervek szerint 2015-re megduplázódik a számuk, vagyis eléri a 16 ezret. Országszerte 3D-s mozikból 2500 van, míg IMAX-ból 2012 közepére 48 lesz.
A megállapodás minden bizonnyal nagyobb kihívást jelent a kínai filmgyártóknak - véli Kao Csün-su (Gao Qunshu) filmrendező a China Dailyben, ennek ellenére hosszú távon a verseny és a nyitott piac mellett száll síkra. Mint mondta, a hazai produkciók számára szűkül a terep, de egyben nagyobb nyomás nehezedik majd a kínai gyártókra, hogy jobb, piacképes filmeket állítsanak elő.
További írások a rovatból
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon
Révész Bálint és Mikulán Dávid KIX című dokumentumfilmje a 21. Verzió Filmfesztiválon