film
2012. 02. 18.
A száz éve született Macskássy Gyulára emlékeznek az Örökmozgóban
Macskássy Gyula-emléknapot tartanak február 25-én, jövő szombaton a budapesti Örökmozgó Filmmúzeumban. A vetítéssel és beszélgetéssel egybekötött emléknapon a legendás rajzfilmes egykori barátai, kollégai is részt vesznek.
A program délelőtt tíz órakor kezdődik gyerekeknek szóló rajzfilmekkel, az egy órás vetítések után gyerekfoglalkozásokat tartanak - közölte Fejes Katalin, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet sajtóreferense az MTI-vel. A vetítést 12 órakor és 14 órakor megismétlik.
Este hat órától Macskássy Gyula (1912-1971) kisfilmjeiből, reklámfilmjeiből lesz látható válogatás. A vetítést követően egykori kollégák, filmes szakemberek idézik fel Macskássy Gyula személyét, munkásságát, hatását a magyar animációs filmművészetre. A meghívott vendégek között van Dizseri Eszter, az egykori Pannónia Filmstúdió "krónikása", Mata János, Richly Zsolt és Szoboszlay Péter, Macskássy Gyula egykori filmrendező kollégái. A fiatal, pályakezdő generációt Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animációs szakvezetője képviseli. Macskássy Gyula filmtörténeti jelentőségét Orosz Márton művészettörténész, a korai animációs film kutatója méltatja.
Macskássy Gyula 1912. február 4-én született Budapesten. 1930-tól Kassowitz Félixszel, Szénásy Györggyel és Halász Jánossal (John Halas) animációs reklámfilmeket is forgatott. 1945 és 1949 között a Magyar Filmgyártó Rt.-nél (MAFIRT), majd a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyárban dolgozott. Az 1950-ben megindult rajzfilmgyártás első jelentős alkotói közé tartozott.
Az elsők között készített nagysikerű filmeket a Pannónia Stúdió rendezőjeként alkotótársával, Várnai Györggyel: ezek közül kiemelkedett az új magyar rajzfilmstílust megteremtő Ceruza és radír, valamint a Párbaj című filmjük (utóbbi 1961-ben Cannes-ban a zsűri különdíját kapta). 1956-ban készítette el Két bors ökröcske című rajzfilmjét, amely az 1945 utáni magyar rajzfilmgyártás egyik legkiemelkedőbb alkotása. Az 1960-as években a népszerű Gusztáv-sorozat egyik megalkotója volt. Rajzfilmjeinek nagy részét maga írta és tervezte. Macskássy Gyula indította útjára az első papírkivágásos sorozatot is Frakk, a macskák réme címmel.
Kezdetben stílusára az amerikai rajzfilm hatott, de hamar kialakította a magyar népi motívumokra épülő képi nyelvét. Látásmódja később tovább gazdagodott a karikatúra műfajából, valamint az absztrakt művészetből átvett elemekkel. Művészetét 1961-ben Balázs Béla-díjjal, 1965-ben érdemes művészi címmel ismerték el.
Macskássy Gyula 1971. október 29-én halt meg, 2002 óta egy nappal korábban ünneplik az animáció világnapját.
Este hat órától Macskássy Gyula (1912-1971) kisfilmjeiből, reklámfilmjeiből lesz látható válogatás. A vetítést követően egykori kollégák, filmes szakemberek idézik fel Macskássy Gyula személyét, munkásságát, hatását a magyar animációs filmművészetre. A meghívott vendégek között van Dizseri Eszter, az egykori Pannónia Filmstúdió "krónikása", Mata János, Richly Zsolt és Szoboszlay Péter, Macskássy Gyula egykori filmrendező kollégái. A fiatal, pályakezdő generációt Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animációs szakvezetője képviseli. Macskássy Gyula filmtörténeti jelentőségét Orosz Márton művészettörténész, a korai animációs film kutatója méltatja.
Macskássy Gyula 1912. február 4-én született Budapesten. 1930-tól Kassowitz Félixszel, Szénásy Györggyel és Halász Jánossal (John Halas) animációs reklámfilmeket is forgatott. 1945 és 1949 között a Magyar Filmgyártó Rt.-nél (MAFIRT), majd a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyárban dolgozott. Az 1950-ben megindult rajzfilmgyártás első jelentős alkotói közé tartozott.
Az elsők között készített nagysikerű filmeket a Pannónia Stúdió rendezőjeként alkotótársával, Várnai Györggyel: ezek közül kiemelkedett az új magyar rajzfilmstílust megteremtő Ceruza és radír, valamint a Párbaj című filmjük (utóbbi 1961-ben Cannes-ban a zsűri különdíját kapta). 1956-ban készítette el Két bors ökröcske című rajzfilmjét, amely az 1945 utáni magyar rajzfilmgyártás egyik legkiemelkedőbb alkotása. Az 1960-as években a népszerű Gusztáv-sorozat egyik megalkotója volt. Rajzfilmjeinek nagy részét maga írta és tervezte. Macskássy Gyula indította útjára az első papírkivágásos sorozatot is Frakk, a macskák réme címmel.
Kezdetben stílusára az amerikai rajzfilm hatott, de hamar kialakította a magyar népi motívumokra épülő képi nyelvét. Látásmódja később tovább gazdagodott a karikatúra műfajából, valamint az absztrakt művészetből átvett elemekkel. Művészetét 1961-ben Balázs Béla-díjjal, 1965-ben érdemes művészi címmel ismerték el.
Macskássy Gyula 1971. október 29-én halt meg, 2002 óta egy nappal korábban ünneplik az animáció világnapját.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Mit jelent az ifjúsági irodalom ma? – kerekasztal-beszélgetés
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat