irodalom
2012. 02. 17.
Holnap temetik el Csurka Istvánt
Holnap, szombaton, február 18-án 13.00 órakor vesznek végső búcsút Csurka István írótól, szerkesztőtől, gondolkodótól a budapesti Fiumei úti temetőben.
A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége ajánlására Csurka Istvánt az '56-os hősök parcellájában helyezik örök nyugalomra. A gyászolók 12.00 órától 13.00 óráig róhatják le kegyeletüket a ravatalnál.
A gyászszertartást Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke vezeti. Az Országgyűlés nevében Lezsák Sándor, a parlament alelnöke, a Magyar Írószövetség részéről Kiss Gy. Csaba alelnök mond rövid beszédet, majd – ha egészségi állapota engedi – Duray Miklós felvidéki politikus búcsúztatja Csurka Istvánt. Az elhunyt által alapított MIÉP nevében Kovács László, a párt alelnöke szól, végül Dörner György, az Új Színház igazgatója mond beszédet. A sírnál, az 1956-os forradalom hősi halottainak emlékhelyénél Marosi Gábor színművész dalt ad elő.
Csukra István február 4-én, életének 78. évében halt meg.
Csurka István 1934. március 27-én született Budapesten. 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán szerzett diplomát. Tanulmányai befejeztével szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Első írása 1954-ben jelent meg, azt követően több regényt, esszét, filmforgatókönyveket, hangjátékokat, elbeszéléseket, novellákat, tárcákat, színműveket írt.
Irodalmi munkásságáért 1969-ben és 1980-ban József Attila-díjat kapott, 1980-ban elnyerte a színikritikusok díját.
1973 és 1986 között a Magyar Nemzet tárcaírója, 1988-89-ben a Hitel című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, 1989-90-ben az általa alapított Magyar Fórum című hetilap főszerkesztője, a lap 1991 januári újraindulásától a szerkesztőbizottság elnöke volt. A Havi Magyar Fórum kulturális folyóirat főszerkesztői teendőit is ő látta el.
Politikai megnyilvánulásai miatt többször került szembe a hatalommal: 1972-ben szilenciumra ítélték rendszerellenesnek és "antiszemitának" minősített kijelentései miatt, 1986-ban pedig azért, mert a kisebbségek érdekében való összefogásról szóló, Elfogadhatatlan realitás című esszéje megjelent a New York-i Püski Kiadónál.
Csurka István 1990-94-ben és 1998-2002-ben országgyűlési képviselőként dolgozott, előbb az MDF, majd a MIÉP színeiben.
A Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja volt. Később az MDF országos elnökségének tagjaként tevékenykedett, két évig az ügyvezető elnökségnek is tagja volt. 1991 decemberétől egy évig a párt alelnöki teendőit látta el. 1993-ban kizárták az MDF-ből. Már 1992-ben életre hívta a Magyar Út Alapítványt, majd elindította a Magyar Út Körök Mozgalmat, amelynek 1993 júliusában elnöke lett. Ugyanebben az évben megalakította a MIÉP-et, melynek kezdetben elnökségi tagja, majd 1993 novemberétől társelnöke, 1994 októberétől elnöke volt.
Az Új Színház vezetésére kinevezett Dörner György 2011 októberében Csurka Istvánt nevezte meg intendánsának. Tarlós István főpolgármester azonban a tiltakozások hatására decemberben felkérte az új igazgatót, hogy ne alkalmazza Csurka Istvánt a színházban.
„Bennünket nagyon váratlanul ért a halála. Hogy ezt ilyen emelt fővel viselte és titkolta, ez igazi hőstett volt" - közölte az író testvére, Csurka László színművész.
A gyászszertartást Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke vezeti. Az Országgyűlés nevében Lezsák Sándor, a parlament alelnöke, a Magyar Írószövetség részéről Kiss Gy. Csaba alelnök mond rövid beszédet, majd – ha egészségi állapota engedi – Duray Miklós felvidéki politikus búcsúztatja Csurka Istvánt. Az elhunyt által alapított MIÉP nevében Kovács László, a párt alelnöke szól, végül Dörner György, az Új Színház igazgatója mond beszédet. A sírnál, az 1956-os forradalom hősi halottainak emlékhelyénél Marosi Gábor színművész dalt ad elő.
Csukra István február 4-én, életének 78. évében halt meg.
Életrajza
Csurka István 1934. március 27-én született Budapesten. 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán szerzett diplomát. Tanulmányai befejeztével szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Első írása 1954-ben jelent meg, azt követően több regényt, esszét, filmforgatókönyveket, hangjátékokat, elbeszéléseket, novellákat, tárcákat, színműveket írt.
Irodalmi munkásságáért 1969-ben és 1980-ban József Attila-díjat kapott, 1980-ban elnyerte a színikritikusok díját.
1973 és 1986 között a Magyar Nemzet tárcaírója, 1988-89-ben a Hitel című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, 1989-90-ben az általa alapított Magyar Fórum című hetilap főszerkesztője, a lap 1991 januári újraindulásától a szerkesztőbizottság elnöke volt. A Havi Magyar Fórum kulturális folyóirat főszerkesztői teendőit is ő látta el.
Politikai megnyilvánulásai miatt többször került szembe a hatalommal: 1972-ben szilenciumra ítélték rendszerellenesnek és "antiszemitának" minősített kijelentései miatt, 1986-ban pedig azért, mert a kisebbségek érdekében való összefogásról szóló, Elfogadhatatlan realitás című esszéje megjelent a New York-i Püski Kiadónál.
Csurka István 1990-94-ben és 1998-2002-ben országgyűlési képviselőként dolgozott, előbb az MDF, majd a MIÉP színeiben.
A Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja volt. Később az MDF országos elnökségének tagjaként tevékenykedett, két évig az ügyvezető elnökségnek is tagja volt. 1991 decemberétől egy évig a párt alelnöki teendőit látta el. 1993-ban kizárták az MDF-ből. Már 1992-ben életre hívta a Magyar Út Alapítványt, majd elindította a Magyar Út Körök Mozgalmat, amelynek 1993 júliusában elnöke lett. Ugyanebben az évben megalakította a MIÉP-et, melynek kezdetben elnökségi tagja, majd 1993 novemberétől társelnöke, 1994 októberétől elnöke volt.
Az Új Színház vezetésére kinevezett Dörner György 2011 októberében Csurka Istvánt nevezte meg intendánsának. Tarlós István főpolgármester azonban a tiltakozások hatására decemberben felkérte az új igazgatót, hogy ne alkalmazza Csurka Istvánt a színházban.
„Bennünket nagyon váratlanul ért a halála. Hogy ezt ilyen emelt fővel viselte és titkolta, ez igazi hőstett volt" - közölte az író testvére, Csurka László színművész.
További írások a rovatból
Falcsik Mari My Rocks – 21 történet – 21 angolszász rockdal című kötetének bemutatójáról
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon