Hanif Kureishi (1954–) angol dráma-, forgatókönyv-, színdarab- ésregényíró. Egyike a legjelentősebb kortárs íróknak, 2008-ban a The Times beválasztotta “Az 50 legnagyobb 1945 utáni brit író" közé.
A kültelki Buddha önéletrajzi ihletésű mű is – Kureishi Kentben született, apja pakisztáni, anyja angol. Kent külvárosában, Bromleyban nőtt fel, később filozófiát hallgatott a londoni King’s College-ban. Írói pályafutását a hetvenes években kezdte (először álnéven), 1985-ben írta meg Az én szép kis mosodám Oscar-díjra jelölt forgatókönyvét, mely világhírűvé tette nevét. Eddig összesen hat regényt írt, legutóbbi, a Something to Tell You 2008-ban jelent meg. A szerző angol kiadója a Faber and Faber Limited kiadó.

A KÜLTELKI BUDDH A

Hanif Kureishi első regényének hőse Karim, egy félig indiai fiatal, aki kétségbeesetten próbál kikerülni Dél-London külvárosából, és megízlelni az 1970-es évek tiltott gyümölcseit. Karim világa bizonytalan lábakon áll: indiai apja, aki meditációs tanfolyamokat tart a külváros
krémjének, lelép a gyönyörű és izgalmas Evával, gyermekkori barátját és szerelmét pedig a szülei éhségsztrájkkal zsarolva kényszerítik hozzá egy mihaszna indiai férfihoz. A "kültelek" olyan hely Kureishinél, ahonnan el kell menni, ahonnan menekülni kell. Karim számára London – bár földrajzilag nem esik messze a lakóhelyétől – teljesen más világnak tűnik. Karimra rátalál a valószínűtlen lehetőség, hogy egy belvárosi színházban játsszon, ahol megfásult punkok, harcos trockisták, avantgárd színészek és vegetáriánus hippik között vezet kacskaringós útja.
A könyv 2011-ben elnyerte a Whitbread Award-ot, legjobb első regény
kategóriában.

Wolfgang Herrndorf 1965-ben született Hamburgban. Nürnbergben tanult festészetet, és eleinte illusztrátorként dolgozott. A Csikk a harmadik prózai műve, mely mind a közönség, mind a kritika köreiben komoly sikert aratott; többek közt elnyerte a Clemens Brentano-, illetve a Hans Fallada-díjat, 2011-ben pedig a Német Ifjúsági Irodalmi Díjat is.


CSIKK

2010 Berlin. Maik Klingenberg, a tizennégy éves kamasz fiú éli az ilyen korú srácok unalmas mindennapjait. Egy berlini gimnázium tanulója, családi élete a megszokottan zűrös: anyja alkoholista, a csőd előtt álló ingatlanos apja szeretőt tart, Maik reménytelenül szerelmes Tatjana nevű szerb származású osztálytársnőjébe. Magányos, érzékeny, okos, szentimentális, ám a gyakorlati életben tökéletesen tapasztalatlan és
kissé gyáva. Eljön a vakáció ideje, de Maik nem mehet nyaralni, két hétre egyedül marad a város szélén álló nagy házban, anyja újabb elvonókúrán,apja a titkárnőjével vidéken "dolgozik". Ekkor jelenik meg a ház előtt egy lopott autóval Csikk becenevű osztálytársa, aki eredetileg az Andrej Csicsacsov nevet viseli. A két srác gyorsan összebarátkozik, és a meglovasított trogya Ladával, nagyjából tisztán az unalom leküzdése ellen, elindulnak a nagy utazásra, Csikk rokonaihoz, Havasalföldre. Hogy nem jutnak el oda, az természetes… A regény, amolyan kettős nevelődési regény, másrészt epikus road movie, a Kelet-Németországon át vezető kalandozás története, Maik egyes szám első személyű narrációjában előadva.
A német kritika előszeretettel nevezte az új Zabhegyezőnek a regényt, nem egészen alaptalanul. Kamaszromantika, tapasztalatlan gyerekek kalandjai, az otthontalanság érzése a felnőttek világában, mint Salinger egykori sikerkönyvében. Kallódó fiatalok a szellemesen és ötletesen bonyolított cselekményben, könnyű kézzel, de nem felületesen megírva. Igényes lektűr, nagyon színvonalas bestseller.
A könyvet Németországban a Rowolth Kiadó adja ki.