bezár
 

film

2012. 02. 12.
Cinema Total 5 - Mészáros Márta: a magyar kultúra tanulhat a lengyeltől
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A lengyel-magyar kapcsolatok "élő hídjaként" mutatták be Mészáros Márta magyar rendezőt az idén a két ország közötti barátság jegyében szervezett berlini magyar filmművészeti, filmszakmai eseményen, a Cinema Totalon; az esemény díszvendégeként a rendező arról beszélt, hogy Magyarország sok mindent tanulhatna Lengyelországtól.

prae.hu

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinale kísérőrendezvényeként szombat este kezdődött Cinema Totalt a német főváros magyar kulturális intézete, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) rendezi, az idén Lengyelországgal - egyebek között a Lengyel Filmintézettel - közösen. Mészáros Márta díszvendégként érkezett az eseményre, amelyen kiemelte: Berlin mindig is fontos helyszín volt az életében, 1975-ben Arany Medve-díjat nyert Örökbefogadás című filmjével a Berlinalén. Később Ezüst Medvét is nyert, 2007-ben Berlinale Kamera-díjjal tüntették ki életművéért.

Mészáros Márta szerint a magyar és a lengyel film nagy jelentőségű volt Európa számára, Szabó István, Jancsó Miklós vagy épp Andrzej Wajda alkotásai az európai filmtörténet megkerülhetetlen részévé váltak a hetvenes-nyolcvanas években.

"Először beleszerettem egy lengyel férfiba, aztán egy csodálatos országba" - idézte fel a Lengyelországgal ápolt szoros kapcsolatának kezdeteit. Mint mondta, Lengyelország a második hazája lett. Szerencsésnek tartja magát, mert míg Magyarországot az 1980-as években a "szürke kádárizmus" jellemezte, addig Lengyelországban megélhette a kultúra ottani virágzását, valamint olyan felemelő eseményeket, mint a Szolidaritás mozgalom küzdelme.

Mészáros Márta erősebbnek tartja a lengyel kulturális rendszert, szerinte a lengyelek sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek például a filmfinanszírozásra. "Jobban szeretik a saját kultúrájukat, színészeiket, íróikat, színházaikat és filmeseiket, mint a magyarok. Tanulhatnánk tőlük". Meg kell tanulni azt is, hogyan kell szeretni a kultúrát - fogalmazott. "Az újakat, a fiatalokat segíteni kell, az időseket pedig tisztelni - mondta, hozzátéve hogy e téren is példát lehet venni a lengyelekről.

A rendező úgy fogalmazott, a magyar kultúra, ezen belül is a filmművészek helyzetét jól mutatja, hogy Magyarországon nem kap pénzt forgatásra, Lengyelországban viszont igen. A 80 éves rendező elárulta, idén is fog dolgozni: Marie Curie-ről forgat filmet Krisztina Janda főszereplésével. Elmondta, hogy szeret nőkről szóló filmeket készíteni, de ebben az esetben nehezebb dolga van, nagy kihívás számára a munka, mert egy olyan nőt mutat be, aki egyben zseni is volt.

A lengyel-magyar barátságról szólva rámutatott: "érzelmi és értelmi szinten is többet kell tenni ebben a kapcsolatba, nem csak beszélni róla".
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
A 12. Primanima mint a magány és társadalmi kritika tükre
Az idei Verzión fókuszba kerülnek az anyák küzdelmei
Hajdu Szabolcs: Egy százalék indián

Más művészeti ágakról

Mit jelent az ifjúsági irodalom ma? – kerekasztal-beszélgetés
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés