film
2012. 02. 12.
Cinema Total 5 - Kovács Zoltán: a magyar film méltán világhírű
A film az egyik legfontosabb közvetítő erő, amelyben a legtöbb kulturális üzenet tud megszületni, a magyar film méltán lett világhírű és megkerülhetetlen, most pedig arra van szükség, hogy egyszerre erősítsék a művészi és a népszerű vonalat képviselő alkotásokat - hangsúlyozta az MTI-nek adott berlini interjújában Kovács Zoltán államtitkár.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kormányzati kommunikációért felelős államtitkára a berlini magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) Cinema Total nevű filmművészeti, filmszakmai rendezvényére érkezett a német fővárosba. A szombat este kezdődött eseménysorozatot hagyományosan a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, a Berlinale kísérőrendezvényeként tartják meg.
Kovács Zoltán emlékeztetett arra, hogy a KIM és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) is támogatta Fliegauf Benedek Csak a szél című filmjét. A magyar rendező legújabb műve versenyben van a legjobb filmnek járó Arany Medvéért a Berlinalén.
A romagyilkosságok hatására született film "olyan témához nyúl, amely a 2010 előtti időszak egyik legmegrázóbb társadalmi tragédiáját okozta, és olyan kérdéseket feszeget, amelyekkel évek, sőt nemcsak évek, hanem évszázadok óta szembe kell néznünk" - fejtette ki a politikus.
Mint mondta, a magyar nemzet szerves részét alkotó népcsoportnak az integrációjáról, felzárkóztatásáról van szó, ami mindenki számára fontos kell hogy legyen. A romák helyzetét épp Magyarország tette európai üggyé a tavalyi év folyamán - hívta fel a figyelmet.
Úgy fogalmazott, az ilyen fontos társadalmi kérdések mellett a "film nem szűnik meg a legfontosabb közvetítő erőként létezni", a politikus szerint ez az a közeg, amelyben a "legtöbb jó kulturális üzenet" meg tud születni.
A magyar film helyzetéről szólva azt mondta, a kormány súlyos örökséget vett át 2010-ben. "Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a filmfinanszírozásban olyan dolgok történtek, amelyeknek nem lett volna szabad megtörténniük. Több évre előre elköltött pénzek, felelőtlen vállalások lehetetlenítették el az alkotók munkáját".
Mint mondta, szükség van arra, hogy Magyarországon is kialakuljon egy olyan közeg, amelyben népszerű, ám színvonalas filmek születnek. Andrew Vajna kormánybiztos révén lehetőség van arra, hogy megtörténjen ez a váltás, és biztosított legyen annak lehetősége, hogy Magyarországon olyan filmek szülessenek, amelyek régen híressé tették az ország filmművészetet. "De szülessenek olyanok is, amelyekre a magyar nézők bemennek a mozikba! A két vonalat egyszerre kell erősíteni" - vélekedett.
A művészet világa nagyon érdekes, vannak kiemelkedő területei, amelyek látszólag többet adnak, a film esetében azonban ez nem csak látszólag van így - mondta. A magyar film az elmúlt évtizedekben méltán emelkedett olyan hírnévre, amely megkerülhetetlenné tette a magyar filmrendezőket. "Egyetlen célunk lehet, hogy ez a tradíció megmaradjon" - hangsúlyozta az MTI-nek.
A gazdasági válság vagy a pénzügyi értelemben beszűkülő lehetőségek egyben - jó - lehetőséget is adnak - fejtette ki arra a felvetésre, hogy a válság megnehezíti a kultúra támogatását. "Nemcsak a negatívumokat kell látni ebben. Mindez megerősíti a minőségi kultúra iránti törekvésünket, és még keményebb szűrőt állít azok elé, akik eldöntik, mire áldoznak pénzt" - mondta. "Amikor szűkében vagyunk a pénznek, kiemelkedő kulturális értékeinkre kell összpontosítanunk, azokra, amelyek maradandót tudnak hagyni maguk után Európában, illetve a világban" - fogalmazott.
Pietsch Judit, az MTI különtudósítója
Kovács Zoltán emlékeztetett arra, hogy a KIM és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) is támogatta Fliegauf Benedek Csak a szél című filmjét. A magyar rendező legújabb műve versenyben van a legjobb filmnek járó Arany Medvéért a Berlinalén.
A romagyilkosságok hatására született film "olyan témához nyúl, amely a 2010 előtti időszak egyik legmegrázóbb társadalmi tragédiáját okozta, és olyan kérdéseket feszeget, amelyekkel évek, sőt nemcsak évek, hanem évszázadok óta szembe kell néznünk" - fejtette ki a politikus.
Mint mondta, a magyar nemzet szerves részét alkotó népcsoportnak az integrációjáról, felzárkóztatásáról van szó, ami mindenki számára fontos kell hogy legyen. A romák helyzetét épp Magyarország tette európai üggyé a tavalyi év folyamán - hívta fel a figyelmet.
Úgy fogalmazott, az ilyen fontos társadalmi kérdések mellett a "film nem szűnik meg a legfontosabb közvetítő erőként létezni", a politikus szerint ez az a közeg, amelyben a "legtöbb jó kulturális üzenet" meg tud születni.
A magyar film helyzetéről szólva azt mondta, a kormány súlyos örökséget vett át 2010-ben. "Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a filmfinanszírozásban olyan dolgok történtek, amelyeknek nem lett volna szabad megtörténniük. Több évre előre elköltött pénzek, felelőtlen vállalások lehetetlenítették el az alkotók munkáját".
Mint mondta, szükség van arra, hogy Magyarországon is kialakuljon egy olyan közeg, amelyben népszerű, ám színvonalas filmek születnek. Andrew Vajna kormánybiztos révén lehetőség van arra, hogy megtörténjen ez a váltás, és biztosított legyen annak lehetősége, hogy Magyarországon olyan filmek szülessenek, amelyek régen híressé tették az ország filmművészetet. "De szülessenek olyanok is, amelyekre a magyar nézők bemennek a mozikba! A két vonalat egyszerre kell erősíteni" - vélekedett.
A művészet világa nagyon érdekes, vannak kiemelkedő területei, amelyek látszólag többet adnak, a film esetében azonban ez nem csak látszólag van így - mondta. A magyar film az elmúlt évtizedekben méltán emelkedett olyan hírnévre, amely megkerülhetetlenné tette a magyar filmrendezőket. "Egyetlen célunk lehet, hogy ez a tradíció megmaradjon" - hangsúlyozta az MTI-nek.
A gazdasági válság vagy a pénzügyi értelemben beszűkülő lehetőségek egyben - jó - lehetőséget is adnak - fejtette ki arra a felvetésre, hogy a válság megnehezíti a kultúra támogatását. "Nemcsak a negatívumokat kell látni ebben. Mindez megerősíti a minőségi kultúra iránti törekvésünket, és még keményebb szűrőt állít azok elé, akik eldöntik, mire áldoznak pénzt" - mondta. "Amikor szűkében vagyunk a pénznek, kiemelkedő kulturális értékeinkre kell összpontosítanunk, azokra, amelyek maradandót tudnak hagyni maguk után Európában, illetve a világban" - fogalmazott.
Pietsch Judit, az MTI különtudósítója