Szórakoztató történetbe ágyazva észak-mezőségi, kalotaszegi, gyimesi és szatmári táncokat járnak a táncosok a zenés előadáson, amelyhez Takács Sándor Lélekjárás című írását használták fel. A szerző a Kolozs megyei Ördöngösfüzes nevének kialakulásáról szóló legendát meséli el, amelyben a helyi paphoz beköltözik az ördög, aki a kiűzéséhez három másik egyházi elöljárót hív segítségül.

A táncjáték szándéka nem az etimológiai eredet megfejtése, hanem egy minden korosztálynak szóló mesét kíván elsődlegesen a tánc nyelvén bemutatni – olvasható a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes honlapján (www.hargitatanc.ro) az új műsorról.

"Az ördög ott van különböző neveket viselve majdnem minden vallásban, a népek öröklődő hitvilágában. Jelen van a magyarság hitvilágában is, gyakori szereplője népmeséinknek, csakhogy a magyarokkal mindig pórul jár, az eszes paraszt, parasztasszony túljár az eszén, és nevetség tárgyává teszi. Az ördög szó gyakran fordul elő földrajzi nevekben is, van Ördög patak, Ördög árka, Mezőségen pedig van egy település, amelynek Ördöngösfüzes a neve" – olvasható az előadással kapcsolatos ismertetőben.

Az Ördöngösök Füzesent Boka Gábor rendezte, a darab koreográfusa Busai Norbert.

A Krónika című kolozsvári napilap csütörtöki számában a Hargita Együttes új előadásáról írva hangsúlyozta, hogy a darab a szórványosodás kérdésével is foglalkozik, mivel az együttes vezetősége úgy látja, a Székelyföld egyre inkább szórványosodik, és az ott élők nem számolnak ennek a veszélyével.

"Sokan mondják már a csángó, kalotaszegi, moldvai, mezőségi dalokra, mesékre, hogy nem az övék. Az ilyen veszélyek miatt döntöttünk úgy, hogy a következő előadás egy szórványtelepülésről fog szólni" – idézi a lap András Mihályt, az együttes igazgatóját.

A rendező az előadásról elmondta, hogy annak háromnegyede tánc, a szöveg nagyon kevés, csupán "varázsszavak hangzanak el, a táncosok nem kívánnak versenyt futni a drámai színészekkel".