irodalom
2012. 01. 31.
Párhuzamos univerzumok – Hamarosan az újságosoknál!
Jövő héttől kapható a Prae irodalmi folyóirat legújabb száma, benne Joseph D. Miller tanulmánya, például olyan kérdésekkel, hogy az elfek tudnak-e falra mászni... aztán Avatar, Pandora, űroperák, M.A.G.U.S., Ynev, Tier Nan Gorduin, Fallout, Bret Easton Ellis (Királyi hálószobák)... és persze sok-sok szépirodalom. Keresse hétfőtől a mérvadóbb újságárusoknál vagy az Oktogon mellett, az Írók boltjában.
Párhuzamos univerzumok
Így levonhatjuk azt a következtetést, hogy a párhuzamos univerzumok elképzelése a priori elég szilárdan alátámasztható. Mégis fel kell tennünk a kérdést, hogy az ötletet felhasználó könyvekben elég aprólékosan, mélységeiben van-e kidomborítva a különbség a mi világunk és a vele párhuzamosak között, hisz ez teszi a science fictiont megkülönböztethetővé a fantasytól. (Joseph Miller)
Az Avatar tehát a legapróbb részletekig felépíti Pandorát, miközben felkínálja a nézőnek, hogy méltányolja az idegenséget, távolodjon el a kolonializációt képviselő militarista nézőponttól, és szeressen meg egy biológiailag más, ám mégis lehetséges világot. Ugyanakkor világossá teszi, hogy a Pandora globális hálózatában felfedezhetjük a Föld egy lehetséges szemléletének alapjait. (H. Nagy Péter)
Az űropera cselekményének a háttere a kozmosz, melyet gyakran népesít be idegen fajokkal, bolygókkal, előfordul, hogy a tudományos magyarázatot is segítségül hívja, bár ettől bátran eltekinthet, és a képzeletet engedi szabadon szárnyalni. Az így kreált világok társadalmi berendezkedésének összevetése is sokszor tanulságos vagy játékos eleme a nagy léptékben variáló zsánernek. (Sánta Szilárd)
A jelek szerint a seb, a valóság szövetének megbomlása, illetve ennek messzemenő következményei a fikció valóságára a kortárs populáris irodalom egyik népszerű, többször, többek által, egymástól függetlenül tematizált motívuma. (Hegedűs Orsolya)
A járvány-tematikából kinövő zombi holokausztokat a XX. század második felében többnyire emberi hiba, gondatlanság idézi elő, ám a legvirulensebbnek jó időn keresztül a posztnukleáris fikció bizonyul, amely egy atomháború lehetséges lefolyását és annak következményeit osztja meg az olvasókkal, illetve később a különböző médiumok fogyasztóival, akár a videójátékosokkal. (Stemler Miklós)
- Joseph D. Miller: Párhuzamos univerzumok – Fantasyvagysciencefiction?
- H. Nagy Péter: Pandora, a párhuzamos világ
- Sánta Szilárd: Új űropera
- Hegedűs Orsolya: Ynev szövettérképe – Wayne Chapman: Karnevál
- Stemler Miklós: A Fallout-kontinuum – Rekviemegysosemvoltjövőért
- Kerékgyártó István: Majom lila szmokingban
- G. István László: Hatodik védőbeszéd
- Gál Ferenc: Imádó
- Krusovszky Dénes: Versek
- Hartay Csaba: Versek
- Farkas Tibor: Kisprózák
- Kollár Árpád: Versek
- Takács Márton: Versek
- Kántor Zsolt: Versek
- Molnár Illés: Versek
- Kürti László: Versek
- Tamás Péter: Kisprózák
- Ayhan Gökhan: Vissza
- Sós Dóra: CLL
- Türjei Zoltán: Elkésett udvarlás
- Kerber Balázs: Versek
- Kele Fodor Ákos: A halál és a bohóc (részlet)
- Fodor Péter – L. Varga Péter: "Itt eltűnhetsz" – Eltörlés,átírásésamédiumokáttűnéseBret EastonEllisKirályihálószobákcíműregényében
- Pál Dániel Levente: Hálóba kötött szövegegységek
Borító by WhoIsNot
Így levonhatjuk azt a következtetést, hogy a párhuzamos univerzumok elképzelése a priori elég szilárdan alátámasztható. Mégis fel kell tennünk a kérdést, hogy az ötletet felhasználó könyvekben elég aprólékosan, mélységeiben van-e kidomborítva a különbség a mi világunk és a vele párhuzamosak között, hisz ez teszi a science fictiont megkülönböztethetővé a fantasytól. (Joseph Miller)
Az Avatar tehát a legapróbb részletekig felépíti Pandorát, miközben felkínálja a nézőnek, hogy méltányolja az idegenséget, távolodjon el a kolonializációt képviselő militarista nézőponttól, és szeressen meg egy biológiailag más, ám mégis lehetséges világot. Ugyanakkor világossá teszi, hogy a Pandora globális hálózatában felfedezhetjük a Föld egy lehetséges szemléletének alapjait. (H. Nagy Péter)
Az űropera cselekményének a háttere a kozmosz, melyet gyakran népesít be idegen fajokkal, bolygókkal, előfordul, hogy a tudományos magyarázatot is segítségül hívja, bár ettől bátran eltekinthet, és a képzeletet engedi szabadon szárnyalni. Az így kreált világok társadalmi berendezkedésének összevetése is sokszor tanulságos vagy játékos eleme a nagy léptékben variáló zsánernek. (Sánta Szilárd)
A jelek szerint a seb, a valóság szövetének megbomlása, illetve ennek messzemenő következményei a fikció valóságára a kortárs populáris irodalom egyik népszerű, többször, többek által, egymástól függetlenül tematizált motívuma. (Hegedűs Orsolya)
A járvány-tematikából kinövő zombi holokausztokat a XX. század második felében többnyire emberi hiba, gondatlanság idézi elő, ám a legvirulensebbnek jó időn keresztül a posztnukleáris fikció bizonyul, amely egy atomháború lehetséges lefolyását és annak következményeit osztja meg az olvasókkal, illetve később a különböző médiumok fogyasztóival, akár a videójátékosokkal. (Stemler Miklós)
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Mit jelent az ifjúsági irodalom ma? – kerekasztal beszélgetés
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon