"Javaslatunkat a múlt héten juttattuk el a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Kultúráért felelős államtitkárságára, valamint L. Simon Lászlóhoz, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnökéhez; jelenleg várjuk a visszajelzéseket" - mondta el az MTI-nek kedden az MRSZ elnöke.

Lassányi Gábor emlékeztetett arra, hogy az örökségvédelmi törvény tavaly novemberi, a hazai és külföldi régészszervezetek által kifogásolt módosítása után Szőcs Géza államtitkár is jelezte: várja a részletes szakmai anyagokat egy esetleges új törvényhez.

"Egy gyors módosítással még helyre lehetne tenni a novemberi hibákat, mielőtt tavasztól óriási károk keletkeznek" - utalt a szövetség elnöke az ásatási szezon megindulására.

Mint felidézte, a legutóbbi módosítást visszamenőleges hatállyal fogadta el a parlament, ami több feltárásnál - például az M43-as autópálya-beruházásnál - komoly gondokat okoz, mivel utólag csökkenti az ásatások költség- és időkeretét. Emiatt akár régészeti lelőhelyek maradnának feltáratlanul, miközben a törvény a megsemmisítésüket is tiltja, ez patthelyzetet eredményezne - figyelmeztetett.

Lassányi Gábor megjegyezte, hogy a hatályos jogszabály a nagyberuházásokhoz kapcsolódó próbafeltárásokat legfeljebb 30 munkanapra, majd az ezt követő megelőző feltárások időtartamát szintén 30 munkanapra korlátozza, ezek költségeit pedig a beruházás összkeretének legfeljebb 1 százalékában szabja meg.

Ez "a valóságtól elrugaszkodott" dolog - vélekedett a régészszövetség vezetője, hozzáfűzve: a törvény ugyan lehetővé teszi, hogy indokolt esetben a kormány engedélyezze a költség-, illetve időkeret túllépését, ez azonban a gyakorlatban azt jelentené, hogy a beruházásoknak le kellene állniuk mindaddig, amíg egy kormányülésen a kabinet nem tárgyalná meg az ügyet.

Mint Lassányi Gábor kifejtette, a módosítások így nemcsak a kulturális örökség számára jelentenek súlyos veszélyt, hanem a kormányzati törekvésekkel szemben a nemzetgazdasági szempontból legfontosabb beruházások megvalósulását is jelentősen lassítják. A szakember emlékeztetett arra is, hogy a novemberi törvénymódosítást követően még mindig nem készült el a jogszabály végrehajtási rendelete, ami bizonytalan helyzetet eredményez.

Az MRSZ kedden közzétett tervezete ezzel szemben a beruházási és örökségvédelmi érdekek összehangolásán alapul - hangoztatta Lassányi Gábor. Kiemelte az előzetes régészeti kockázatfelmérés elkészítésének jelentőségét, ezzel ugyanis a beruházó világos képet kap a várható feltárások idő- és költségigényéről, és dönthet úgy, hogy egy útépítés nyomvonalával elkerüli a régészeti lelőhelyeket.

Perkátán például egy kisebb utat vezettek keresztül egy Árpád-kori falu 5000 síros temetőjén és egykori templomán, pedig a lelőhely a hetvenes évek óta ismert volt - szólt az örökségvédelmi szempontokat is figyelembe vevő tervezés fontosságáról.

Lassányi Gábor elmondása szerint az MRSZ javaslata mindeddig nem létező, országosan alkalmazandó, egységes eljárásrendet fogalmaz meg a beruházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok teljes körére vonatkozóan, és megteremti az egységes árképzés alapjait. A tervezet a beruházás összegének legfeljebb 2 százalékában, illetve 180 munkanapban szabná meg a feltárások anyagi és időkereteit, kivéve ez alól a különleges jelentőségű lelőhelyeket.

Ez is erős önkorlátozás - fogalmazott az MRSZ elnöke, hozzátéve: a leletek elsődleges feldolgozására is bevezetnének egy hároméves határidőt.

Lassányi Gábor hangsúlyozta, hogy a tervezetet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Régészeti Emlékhelyek Szakbizottsága, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, valamint a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület is támogatja.