film
2012. 01. 30.
Hamza D. Ákosra emlékeznek
Hamza D. Ákos filmrendező munkásságát idézi fel a jászberényi Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria keddtől kezdődő, év végéig tartó rendezvénysorozata, amelynek keretében a jászsági városhoz kötődő művész tíz filmjét mutatják be havonta különböző kísérőprogramokkal.
Gurzó K. Enikő, a gyűjtemény munkatársa hétfőn az MTI-nek elmondta, hogy elsőként az 1941-ben készült és ritkán vetített Bűnös vagyok című filmet láthatják az érdeklődők. Az 1930-as éveket felelevenítő, drámai hangvételű alkotás Pünkösti Andor ötlete és forgatókönyve alapján született, a zenét Fényes Szabolcs szerezte.
A főbb szerepeket Mezey Mária, Koós Zsófi, Kamarás Gyula és Greguss Zoltán alakította.
A továbbiakban kilenc, 1942 és 1946 között forgatott műve kerül a filmvászonra, így többek között a Szíriusz, a Külvárosi őrszoba, az Egy szoknya, egy nadrág, a Ragaszkodom a szerelemhez, az Ördöglovas valamint a Szerelmes szívek.
Az 1903-ban Hódmezővásárhelyen született Hamza D. Ákos szakmai pályája két alkotói területen - a képzőművészetben és a filmrendezésben - bontakozott ki, emellett újságíróként, politikusként, televíziós szakemberként, szakszervezeti alapítóként, filmvállalat-tulajdonosként is karriert futott be.
A filmrendezés és -gyártás technikáját Párizsban sajátította el, miután René Clair mellé került asszisztensnek. Az ott tanultakat Magyarországon hasznosította a magyar hangosfilmgyártás hőskorában. Sikeréhez, népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy a kor legkiválóbb színészeivel dolgozhatott együtt.
A kalandos sorsú, sokáig Sao Paulóban élt alkotó Jászberényben 1987-ben rendezett kiállítást, a város pedig díszpolgárává fogadta. 1989-ben feleségével együtt úgy döntöttek, hogy végleg hazaköltöznek, életművük zömét (200 festményt, 9 faszobrot és mintegy 400 divatrajzot) pedig Jászberénynek adományozzák.
A város tiszteletből egy kertes házat ajánlott fel nekik, amelyben a művész haláláig, 1993. május 16-ig laktak. Ebben az épületben nyílt meg 1995-ben az általa alapított Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria.
A főbb szerepeket Mezey Mária, Koós Zsófi, Kamarás Gyula és Greguss Zoltán alakította.
A továbbiakban kilenc, 1942 és 1946 között forgatott műve kerül a filmvászonra, így többek között a Szíriusz, a Külvárosi őrszoba, az Egy szoknya, egy nadrág, a Ragaszkodom a szerelemhez, az Ördöglovas valamint a Szerelmes szívek.
Az 1903-ban Hódmezővásárhelyen született Hamza D. Ákos szakmai pályája két alkotói területen - a képzőművészetben és a filmrendezésben - bontakozott ki, emellett újságíróként, politikusként, televíziós szakemberként, szakszervezeti alapítóként, filmvállalat-tulajdonosként is karriert futott be.
A filmrendezés és -gyártás technikáját Párizsban sajátította el, miután René Clair mellé került asszisztensnek. Az ott tanultakat Magyarországon hasznosította a magyar hangosfilmgyártás hőskorában. Sikeréhez, népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy a kor legkiválóbb színészeivel dolgozhatott együtt.
A kalandos sorsú, sokáig Sao Paulóban élt alkotó Jászberényben 1987-ben rendezett kiállítást, a város pedig díszpolgárává fogadta. 1989-ben feleségével együtt úgy döntöttek, hogy végleg hazaköltöznek, életművük zömét (200 festményt, 9 faszobrot és mintegy 400 divatrajzot) pedig Jászberénynek adományozzák.
A város tiszteletből egy kertes házat ajánlott fel nekik, amelyben a művész haláláig, 1993. május 16-ig laktak. Ebben az épületben nyílt meg 1995-ben az általa alapított Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria.
További írások a rovatból
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Más művészeti ágakról
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról