A több mint kétezer levelet, vers- és tanulmánykéziratot, jegyzeteket, illetve személyi iratokat is tartalmazó hagyatékot Fancsalszky Gábor régész ajándékozta a Múzeumnak 2011 nyarán - mondta Varga Katalin, az intézmény kézirattárának főosztályvezetője az MTI-nek.

Amíg a hagyatéki eljárás nem zárult le, nem nyúlhattak a dokumentumokhoz. Varga Katalin megjegyezte: az anyag feldolgozása akár két-három évet is igénybe vehet.

Komáromi Csaba, a PIM tudományos főmunkatársa arról számolt be, hogy a hagyaték nagyon jó állapotban került a múzeumba, hiszen Rába György kamaszkorától haláláig egyetlen helyen élt, a Pannónia utcában, és a gyűjteményben a háború sem okozott károkat.

Ezenkívül a költő rendszerezte iratait: a könyvek tematizálva sorakoztak a polcokon, a kéziratok és a levelek egy részét időrendbe rakta, azon belül pedig ábécésorrendbe állította. Rába György irodalmi kutatásairól a könyvekben megbújó jegyzetlapok is árulkodnak, ezeket szintén megőrizte a múzeum.

Rába György több levelezőpartnerének kéziratos hagyatékát szintén a múzeum őrzi, így például Nemes Nagy Ágnesét, Solymos Idáét, Somlyó Györgyét, Tüskés Tiborét.

"Adott a lehetőség Rába levelei és az azokra érkező válaszok együttes tanulmányozására. A költőnek mintegy 250-300 azonosítható levelezőpartnere volt, köztük Bertók László, Kálnoky László, Fodor András, Lakatos István, Czilczer Olga, Fázsy Anikó, Kerék Imre, Csorba Győző, Rónay György, Vasadi Péter, Gyergyai Albert, de küldött neki levelet Szabó Magda is" - sorolta a muzeológus.

Szerepelnek az anyagban mára klasszikussá vált költők levelei is: Jékely Zoltán, Illyés Gyula, Vas István, Füst Milán, Kassák Lajos, Kormos István is jelen van, nem túlságosan sok, mégis jelzésértékű küldeményekkel. Rába György a Rajnai László irodalomtörténésszel folytatott, több évtizedet átfogó levelezése ugyancsak a hagyatékba került.

Komáromi Csaba megemlítette azokat az elismerő leveleket is, amelyeket az 1940-es évek elején küldött a pályakezdő költőnek Szerb Antal, Weöres Sándor, illetve Szekfű Gyula, és előkerült nagybátyja, a szintén író és irodalmi szerkesztő Rába Leó levele, amely arról szól, hogy a haldokló Babitsnak már nincs sem ereje, sem ideje elolvasni az ifjú költőtehetség verseit. "Talán itt érhető tetten legközvetlenebbül Rába és a példakép kapcsolata" - véli Komáromi Csaba.

Mint megjegyezte, rengeteg jegyzetet, füzetet, noteszlapot találtak, de kevés autográf művet, verskéziratot, hiszen Rába is - mint kortársainak nagy része - írógéppel írt.