Pénteken, az Art KickOff  hivatalos nyitónapján az időjárási veszélyek okozta statikai problémák parancsoltak megálljt az első fővárosi design-máglya építőinek. A dominó-szerűen egymásra rakott téglákból szerkesztett monumentális Össztűz tervezői az utolsó pillanatban úgy döntöttek – mégsem építik fel az Art Kickoff rendhagyó máglyarakását. Helyette a BKF hallgatói rögtönzött flashmobot tartottak, melynek végére "újralombozták" a Design Terminál előtti fákat. A különleges land-art projekthez hamarosan néhány járókelő külföldi is örömmel csatlakozott, miközben Szabó Sípos Ágoston és zenekara szolgáltatott zenei aláfestést.

A megnyitón Tóth Leila és Béres Dóra Egyvonalban című fényceruzás performanszát követően Dr. habil. Vass László CSc, a BKF rektora és Dr. Kepes András a BKF Kommunikációs és Művészeti kar dékánja mondott köszöntőt.

Kepes András köszöntőjében a művészet és a gazdaság szoros kapcsolatával magyarázta az esemény kiemelkedő fontosságát a felsőoktatási intézmények rendezvényeinek körében. A két terület összefonódása a főiskola művészeti képzésében is hangsúlyos szerephez jut. Asbót Kristóf, a kiállítás kurátora hozzátette, hogy sok más művészeti intézménytől eltérően ők a területek szinergiáját keresik, igyekeznek lefedni minden művészeti ágat, ugyanakkor kiemelten fontosnak tarják a piacképesség és a kreativitás együttes ösztönzését. Asbót Kristóf és Szalontai Éva kurátorok tárlatvezetését követően a TheCrusherz mozgásművészeti formáció tánca vezetett át a pezsgős-koccintós beszélgetős estébe a zsúfolásig megtelt Design Terminálban.

Kitelepült fotóstúdió

Kitelepült fotóstúdió, médiadesign és fotóművészeti villámtalálka és cyberkiállítás várta az érdeklődőket a BKF Art Kickoff első napján, szombaton, a Design Terminálban. Koradélutántól zárásig közel 250 látogató járta be a BKF Művészeti szakjai által megépített tudásmezőt. Az egyszerű kiállításon jóval túlmutató, és a hallgatói műhelymunkába betekintést engedő eseményen még három napig folyamatos filmvetítések, design étlapról rendelhető kézműves tárgyak és instant magazinok várják az analóg befogadásra vágyókat, míg a MAC munkaállomásokon az eseménysorozat teljes élményanyaga virtuálisan is befogadható.

A szombati nap érdekessége volt: Etűdök analóg kimenetre, avagy az Arduino-workshop! Az Arduino egy nyílt forráskódú mikrokontroller – vagy ahogyan mi többiek egy kicsit jobban értjük – egy olyan apró számítógép, amivel mozgásba hozhatunk, villogtathatunk, zenéltethetünk vagy más módon manipulálhatunk dolgokat a kalocsai hímzett terítőtől a zenélő esőkabátig. A nyílt forráskódú mikrokontrollert kifejezetten művészek számára hozták létre, programnyelvét és működési lehetőségeit Harsányi Réka médiadesigner vezetésével ismerték meg a programon résztvevők, aki saját blogján egy hiánypótló prezi segítségével vezet be a világon széles körben alkalmazott, népszerű művészeti kiegészítő eszköz használatába.

Harsányi Réka Arduino workshopja, Design Terminál
2012. január 21.

A szombati nap nagy kérdése volt: Tanítható-e a televíziózás? A válasz is megszületett: Igen, az. De nem mindegy, hogy mikor kezdjük tanulni – legalábbis Szabó Gábor szerint, aki a televíziózás hőskorának megismételhetetlen és egyedülálló aurájáról beszélt a nap záróeseményeként megrendezett pódiumbeszélgetésen Jakupcsek Gabriella, Benda László és Fodor Imre társaságában. Born Ádám, rendező, a beszélgetés moderátora a nézői igények tartalomszolgáltatás felé való elmozdulásáról beszélt, miközben a résztvevők kiemelték, hogy a televíziós kultúra nem jár együtt egy automatikusan fejlett vizuális kultúrával, így elengedhetetlen a hallgatók személyiségének, kulturális nyitottságának, sokoldalú és rugalmas világszemléletének kiművelése is – melyek összességében a televíziózás igenis egy tanítandó területté avanzsálják. (A beszélgetésről a PRAE.HU-n itt olvashat!)

Tárgyra nyílt szemekkel figyelhetett minden érdeklődő vasárnap – Feuertag Ottó a magyar design eladhatóságáról és piaci helyzetéről beszélt, avagy arról, hogyan kell eladni a dizájnt itthon?

Feuertag Ottó az Europa Design tulajdonos-alapítója, a Design Forma 1 előadója jól felépített, izgalmas és a gazdag képanyag jóvoltából igen látványos érvelésben vázolta, hogyan lehet itthon európai szintű terméket gyártani. A nemzetközi sztenderdek itthoni és külföldi működésének szemléltetése során átfogó képet kaptak az előadás hallgatói-nézői a design világának utóbbi éveiben történt innovációs változásairól, főként az irodai székek máig nagy kihívást jelentő ergonómiai kialakításairól. Az előadás során választ kaphattak arra is, hogy hogyan viszonyul a magyar közönség a luxushoz és hogy mennyi a "drága" Magyarországon. Feuertag Ottó kedden 7 órakor még újra jelentkezik, "Végzős vagyok, de hódítani akarok! A személyes brandépítés titkai" címmel tart majd előadást, amiben pedig azt vizsgálja, hogyan elhet eladni magát a designert...

Design, Divat és a piaci szerepek - ezen a nyomvonalon folytatódott a vasárnapi program, a design termékek eladhatóságáról és a kollekcióépítés nehézségéről folyatott beszélgetést Bordács Andrea művészetkritikus, esztéta vendégeivel, Majoros Zitával (Printa Akadémia), Fehér Beatrixszel (Camou), Csergő Noémivel (Bodza Csoport), Páger Bernadettel (Eventuell), Fónagy Dóra tervezővel és Luu Ahn Tuan designerrel. A kiváló érzékkel összeválogatott beszélgetőpartnerek a hazai design és divatszakma legváltozatosabb rétegeit képviselve komplex helyzetképet szolgáltattak az itthon érződő erőviszonyokról. Eszerint, noha célcsoport szempontból még mindig a fast fashion láncok jelentik a legfőbb konkurenciát, a jelenlévő tervezők mindegyike jól körülhatárolt piaci réseken belül tud működni és sikereket elérni, főként amiatt, mert művészi látásmódjukat saját erőforrás vagy szakértői bevonódás mellett a menedzsment és az üzleti területek integrált fejlesztésével is kiegészítik. Van, aki nemzetközi vásárokon vesz részt és hálózatot épít, van, aki az itthon megforduló külföldiek piacára fókuszál és olyan is van, aki épp az elszármazott hazaiak igényeire épít.

Sárkányok szárnyán

A beszélgetés tételmondatát Fónagy Dóra mondta ki: " A design egy stratégia, egy gondolkodásmód." Azaz nem valami olyasmi, ami feltétlenül az adott termék felülárazását vonja maga után, sokkal inkább egy olyan hozzáállás, ami a környezet alakításának egyszerű, hatékony, jól tervezett és formailag magas szintű módjainak megtalálásáról szól.


Lazításul egy kis építészetbe oltott Monty Python következett... A lélek és humor építészetben betöltött szerepéről Z. Halmágyi Judit építész beszélgetett vendégeivel, Gaspar Bonta, Martinkó József - építészetkritikussal, Mohácsi András – szobrásszal, a MOME docensével, és Vadász Orsi - építésszel (Sporaarchitechts).
A nap utolsó előadása témájához híven jó hangulatban, finom humorral megfűszerezve zajlott, előrebocsátva, hogy az építészet mint művészet lélekkel gyakorolható csak. Többek között láthattuk a londoni Tate Modern Turbine Halljáról készített fotókat is, amelyet milliónyi kézzel készített, életnagyságú porcelán szotyival borítottak. Az alkotó, Ai Weiwei ezzel a tömeg és társadalom kapcsolatát szimbolizálta. Hogy mennyire van lelke a műalkotásnak és hogyan vált a társadalom egy hátborzongató görbe tükrévé ez az igen egyszerű alkotás, azt jól mutatja, hogy a porcelán szotyik elkezdtek porladni, így az egészségre veszélyessé vált a rajtuk való sétálás – a társadalomról alkotott reflexió annak leképezett modelljévé és karikatúrájává vált.
Magyar példaként a négyes metró állványozott alagutjairól készített képek jöttek elő, melyek leginkább a gótikus templomok világát idézték vissza. Az üres, föld alatti, "negatív épület" lebilincselő látványt nyújtott, még a képeken is.

Szabó Gábor

Gaspar Bonta kitűnően foglalta össze az esti beszélgetést: "Vannak művészek, akiket már nem érdemes a művész skatulyájába zárni – ők csak vannak."

Az Art KickOff hétfőn is folytatódik, a hétfői programokról itt tájékozódhat a PRAE.HU-n!