bezár
 

art&design

2012. 01. 23.
Frantisek Kupka hamvai
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ellenzik a cseh művészettörténészek, hogy Párizsból Prágába hozzák Frantisek Kupka (1871-1957) világhírű cseh absztrakt festő hamvait, amelyek 1957-től a francia főváros Pere Lachaise nevű temetője kolumbáriumában vannak elhelyezve.

prae.hu

Egyesek úgy vélik, hogy Kupka cseh festő volt, egyike a legnagyobbaknak, s ezért illő lenne, hogy a prágai Slavín nemzeti temetőben legyen méltó nyughelye. Az urna párizsi helyét teljesen méltatlannak tartják a festő személyiségéhez.

A hamvak hazahozatalának kezdeményezői szerint eljött az ideje, hogy Csehország visszafogadja világhírű fiát. Művészettörténészek viszont emlékeztetnek: Kupka önként Franciaországot választotta hazájául, s életében senkivel sem közölt olyan kívánságot, hogy szeretne visszatérni Csehországba.

"Méltán lehetünk büszkék arra, hogy Csehország olyan személyiséget adott a világnak, mint Frantisek Kupka. Arra azonban nincs jogunk, hogy az ő konkrétan kinyilvánított akarata nélkül Franciaországból hazahozzuk. Kupka nagysága messze meghaladja országunk határait, nem lenne jó, ha azt egy hazai személyiség méreteire csökkentenénk" - olvasható a Művészettörténeti Társaság levelében, amelyet januárban küldött a kulturális miniszternek.

A társaság úgy véli: ha a cseh állam mégis méltó sírhelyet szeretne állítani Kupkának, tegye meg azt a párizsi temetőben, és azt követően fordítson figyelmet a kegyhely karbantartására és népszerűsítésére.

"A hamvak hazahozatalát kezdeményező személyekkel már tárgyalt Jirí Besser, volt cseh kulturális miniszter. A tárcának nincs kifogása az ellen, hogy ez a dolog megvalósuljon. Annak azonban kicsi a valószínűsége, hogy a minisztérium sírhelyet venne és alakítana ki a Pere Lachaise temetőben" - jelentette ki Stanislav Brunclík, a tárca szóvivője.

A cseh állam a kilencvenes években mintegy 100 millió koronát fizetett azért, hogy Kupka művei, amelyeket a restitúciós törvény szerint vissza kellett volna adni eredeti tulajdonosaiknak, továbbra is az állam kezében maradjanak.

Frantisek Kupka hamvainak hazahozatalát Lenka Jaklová dokumentarista kezdeményezte, aki évek óta tanulmányozza a festő műveit és életét, s 2008-ban egy nemzetközi konferenciát is szervezett. Jaklová szeretné, ha Kupka hamvai még az idén hazai földbe kerülhetnének. Az idén van ugyanis száz éve, hogy a festő első absztrakt képeit nyilvánosan kiállították. A kezdeményezésnek több támogatója van, köztük Opocno városa, ahol a festő született.

Bár Frantisek Kupka az európai festészet igazi nagyjai közé tartozik, hosszú ideig szinte senki sem tudta, hol nyugszanak hamvai. Jaklová saját kutatásba kezdett és 2007-ben a Pere Lachaise temető kolumbáriumában megtalálta Kupka urnáját. A föld alatti kolumbáriumban több tízezer urna van elhelyezve. Kupka urnáján az évszámokon kívül csak annyi van, hogy egykori francia légiósról van szó, az hogy világhírű festő, nincs is feltüntetve.

Jaklová és társai azt állítják: Kupka nagy hazafi volt, és biztos szívesen venné, ha hamvai hazai földben nyugodhatnának. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak - reagált a Művészettörténeti Akadémia. Emlékeztetnek: a prágai képzőművészeti akadémia egykoron professzori állást ajánlott fel Kupkának, de az ezt elutasította. "Úgy döntöttem, hogy továbbra is Franciaországhoz akarok tartozni, ahogy festőként és rajzolóként is hozzá tartozom" - írta válaszában Kupka.

A művészettörténészek szerint Kupka maga döntött úgy, hogy ne legyen nyilvánosan hozzáférhető, méltóságos sírja, s a Pere Lachaise temető kolumbáriumában kívánt nyugodni.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

Isabela Muñoz Omega című kiállítása a Mai Manó Házban
A Present Eye Looking to the Past című kiállításról
A Budapesti Fotófesztivál Női fókusz című kiállításáról
(Súlyosan elfogult vélemény)

Más művészeti ágakról

színház

Interjú Pálffy Tibor színésszel külső-belső tényezőkről, színházi igazságról, és szerepről
Sírtunk Cannes-ban az Un Certain Regard izlandi nyitófilmjén
Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés