art&design
2012. 01. 21.
A magyar kultúra napja - Szmrecsányi Boldizsár gyűjteményes kiállítása Hódmezővásárhelyen
A kultúra különleges, generációkon átívelő kapcsolatait, annak a mai művészetre gyakorolt hatását hivatott bemutatni a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában szombaton nyílt kiállítás, melyen Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész alkotásait és családja - a magyar építészet és képzőművészet meghatározó alakjainak – műveit ismerheti meg a közönség.
A kortárs magyar szobrászművészet meghatározó alakja, a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon rendszeresen kiállító és annak fődíját is elnyerő Szmrecsányi Boldizsár – művésznevén Boldi – alkotásaival tiszteleg ükapja Lechner Ödön építész és elődei, a Lechner-Szmrecsányi család tagjai előtt.
Nagy Imre művészettörténész elmondta, hogy Boldi művészi munkássága azért lenyűgöző és magával ragadó, mert alkotásaiba a klasszikus európai szobrászhagyományok mellett az egyiptomi, a sumér és a közép-amerikai "magaskultúrák" nyelvét is beépíti.
„E művekre rápillantva az embernek olyan érzése támad, hogy abból se elvenni, se hozzátenni nem lehet” – emelte ki a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója.
A galéria földszinti termeiben látható tárlat gerincét a szobrász ötvenhat plasztikája adja, melyek témájukban is a klasszikus hagyományokra épülnek: megjelenik a jó pásztor, az anyaság, a zene és a harc, a szakrális művek pedig a világvallásokra asszociálnak. Anyaguk zömmel carrarai márvány, gránit vagy mészkő, de vannak patinázott bronz szobrok és két pirogránit alkotás is.
Szmrecsányi Boldizsár, Lechner Ödön ükunokája, így a kiállítás rendezői úgy döntöttek, hogy az ország különböző közgyűjteményeiben, illetve a családtagoknál őrzött hagyatékkal töltik meg a falakat. Így a tárlaton megjelennek Lechner Ödön építész (1845-1914) eredeti tervrajzai, épületének korabeli fotói, Lechner Gyula (1841 – 1914) festőművész, műfordító tájképei, ifj. Lechner Ödön festőművész (1874-1910) csendéletei, valamint Szmrecsányi (Pajtás) Ödön festőművész (1874-1954) világháborús, huszár és kocsmai életképeket ábrázoló karikatúrái is.
Nagy Imre művészettörténész elmondta, hogy Boldi művészi munkássága azért lenyűgöző és magával ragadó, mert alkotásaiba a klasszikus európai szobrászhagyományok mellett az egyiptomi, a sumér és a közép-amerikai "magaskultúrák" nyelvét is beépíti.
„E művekre rápillantva az embernek olyan érzése támad, hogy abból se elvenni, se hozzátenni nem lehet” – emelte ki a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója.
A galéria földszinti termeiben látható tárlat gerincét a szobrász ötvenhat plasztikája adja, melyek témájukban is a klasszikus hagyományokra épülnek: megjelenik a jó pásztor, az anyaság, a zene és a harc, a szakrális művek pedig a világvallásokra asszociálnak. Anyaguk zömmel carrarai márvány, gránit vagy mészkő, de vannak patinázott bronz szobrok és két pirogránit alkotás is.
Szmrecsányi Boldizsár, Lechner Ödön ükunokája, így a kiállítás rendezői úgy döntöttek, hogy az ország különböző közgyűjteményeiben, illetve a családtagoknál őrzött hagyatékkal töltik meg a falakat. Így a tárlaton megjelennek Lechner Ödön építész (1845-1914) eredeti tervrajzai, épületének korabeli fotói, Lechner Gyula (1841 – 1914) festőművész, műfordító tájképei, ifj. Lechner Ödön festőművész (1874-1910) csendéletei, valamint Szmrecsányi (Pajtás) Ödön festőművész (1874-1954) világháborús, huszár és kocsmai életképeket ábrázoló karikatúrái is.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon