A külhoni magyarság kulturális önszerveződéséről és a magyar nemzetpolitika céljáról, hogy a magyarság gyarapodó közösség legyen, Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta: a határon túli közösségek számára a magyar állam partner, ugyanakkor nem kívánja és nem is tudja átvállalni a környező országok magyar szervezeteinek feladatait.

A magyarországi és vajdasági szervezetek által megszervezett X. Kárpát-medencei Kulturális Fórumon kulturális intézetek, a vajdasági magyar művelődési egyesületek, szervezetek és közintézmények vezetői, valamint munkatársai vettek részt. A zentai tanácskozáson a nemzetpolitikai stratégiáról és a 2018-ig terveket és teendőket megfogalmazó vajdasági magyar kulturális stratégiáról is beszéltek az előadók és a hozzászólók.

Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke javasolta az egész Kárpát-medencével foglalkozó általános kulturális stratégia megalkotását és a kulturális programok összehangolását.

Lovas Ildikó, a délvidéki magyarság részleges autonómiáját ellátó Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa a novemberen elfogadott vajdasági kulturális stratégia első feladatairól elmondta, hogy a délvidéki magyarságnak „birtokba kell vennie” kulturális örökségét, magyar szakemberek segítségével fel kell tárni és be kell mutatni a levéltárak és könyvtárak raktáraiban megtalálható történelmi és kulturális emlékeket. Ennek a munkának eredményeként kívánnak létrehozni egyháztörténeti múzeumot a bánsági Nagybecskereken. Eleméren az aradi vértanúkról szóló múzeumot kívánnak nyitni. A faluban található az egyik aradi vértanú, Kiss Ernő altábornagy sírja.

Emellett a másik fontos célkitűzés a kulturális értékteremtés, amelyet pályázatok kiírásával is elő kívánnak segíteni.

Pál Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ügyvezető alelnöke hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szórványban élőkre különös figyelmet kell fordítani, mert a szórvány nélkül a tömbmagyarság kerül veszélybe. Hangsúlyozta, hogy a népességcsökkenést, a nyelvvesztést, az asszimilációt is vissza lehet fordítani. Szerinte az MNT több témakörrel foglalkozó stratégiái lehetőséget nyújtanak a pozitív fordulatra.

Sutus József, a Makedóniai Magyarok Teleház Szervezetének elnöke arról beszélt, hogy négy éve „mini” stratégiát fogalmaztak meg annak érdekében, hogy a harmadik generációs magyarokba „visszaneveljék” a magyarságot, megismertessék velük a magyar kultúrát és nyelvet. Ebben a vajdasági magyar kapcsolataik is segítenek, mert helyi magyar iskolákba tudnak fiatalokat küldeni néhány hetes tanulásra.